Bajnai Gordon miniszterelnökként valószínűleg most utoljára járt a brit fővárosban. Ezúttal a magyar válságkezelés tanulságairól, illetve az Európai Unió előtt álló feladatokról beszélt a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után, köznapi nevén a Chatham House-ban. Kijelentette: bizonyosan évekig eltart, mire az európai országok kikeverednek a mára felhalmozódott, „korábban elképzelhetetlen mértékű” eladósodottságból és államháztartási deficitekből. A kormányfő közölte: várakozása szerint a következő öt év Európában az adósságok és a hiányok ledolgozásával telik, ezért „teljesen meg kell változtatni a várható növekedéssel kapcsolatos feltételezéseinket”.
Ráadásul a legtöbb európai kormány egyszerre két problémával lesz kénytelen szembesülni: az egyik a takarékossági intézkedéscsomagok bevezetésének kényszere, ám ezzel egy időben jelentős szerkezeti reformokra is szükség van. Mindezek párhuzamos végrehajtása „rendkívül nehéz, ahogy azt Magyarország is éppen most megtapasztalta” – mondta a miniszterelnök.
Bajnai Gordon szerint ennek „mellékhatása” a korábbinál nagyobb politikai instabilitás lehet Európában. A kockázatok között említette a befelé fordulást, az eltávolodást a szabadkereskedelemtől, a protekcionizmus kialakulását is. Hozzátette: a protekcionizmus nagyon gyakran a nacionalizmus táptalajává válik. A kormányfő szerint az uniós versenyképesség javítását célzó EU 2020 stratégia akkor eredményes, ha megteremti az EU egészének átlagában a 2 százalék feletti éves potenciális növekedés feltételeit, mert ilyen ütemű gazdasági növekedés nélkül nem keletkeznek új munkahelyek, sőt Európa feltörekvő országcsoportjában a szükséges növekedési ráta inkább 4 százalék.
Hozzátette: ismét divatba kellene jönniük az olyan „régies kifejezéseknek”, mint a termelékenység, az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség, a magas hozzáadottérték-tartalmú termelés, vagy a gazdaságok egészséges egyensúlyi helyzete, mert különben „csak egy újabb buborék kialakulásának leszünk tanúi”.
Görögországgal kapcsolatban Bajnai Gordon azt mondta: Magyarország esetéből a görög pénzügyi válság kezelése során az a tanulság vonható le, hogy a bajba került országoknak „lélegzetvételnyi időre” van szükségük. A pénzügyi bizalom olyan, mint a levegő: amíg van, nem tudatosodik, hogy mennyire fontos, „ahogy ritkulni kezd azonban, az ember fuldokolni kezd” – érzékeltette a pénzügyi válságba került országok helyzetét a magyar miniszterelnök. Bajnai Gordon szerint az ilyen helyzetben elindítandó kiigazítási programnak az elején kell igen aktívnak lennie, az intézkedéseknek „el kell érniük egy kritikus tömeget” ahhoz, hogy vissza lehessen szerezni a bizalmat. A miniszterelnök kijelentette: a válságkezelésbe kezdő kormányoknak „frontsebészi” feladatokat kell ellátniuk, „a plasztikai sebészeti beavatkozás” nem elégséges. A válságkezelő intézkedések társadalmi elfogadottságát is biztosítani kell – tette hozzá.
Az előadás után, magyar újságíróknak nyilatkozva Bajnai Gordon kijelentette: Görögország mostani helyzete sok szempontból hasonlít a Magyarország által átélt válsághoz. A magyar lakosság azonban rendkívül fegyelmezetten vette tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz kellettek, hogy az ország visszaforduljon a szakadék szélétől; ez az egyik fontos példa, amelyet más országoknak is követniük kell, és ezért minden tisztelet és köszönet megilleti Magyarország polgárait - mondta a kormányfő.
Hozzátette: Magyarország nagyon kemény és fájdalmas fogyókúrával stabilitást és bizalmat teremtett. „Ezt nem lehet megúszni, Görögországnak és másoknak sem"” – fogalmazott a miniszterelnök.
Bajnai Gordon előadása előtt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével találkozott, akitől – elmondása szerint – azt kérte, hogy a bank az idén is tartsa fenn a korábbi éveknél nagyobb finanszírozási aktivitását Magyarországon.
