Beilleszkedés vagy elkülönülés? - muszlimok Európában

Fotó: Flickr/lilvanili

Hallgassa meg!

Európában erÅ‘södik a muszlimellenes rasszizmus. Vajon, mert az európai országokban élÅ‘ muszlimok nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni? Vagy esetleg azért, mert egyes országokban nem is nagyon akarják, hogy beilleszkedjenek? Tény, hogy a norvég rém, Anders Breivik mielÅ‘tt elkövette a tömeggyilkosságot, a saját iszlámgyűlöletérÅ‘l értekezett a világhálón. Akadt olyan európai, nevezetesen olasz politikus, aki szerint a bűnözÅ‘ által is propagált iszlámellenes ideák az európai civilizációt védenék.

A több tucat ember halálával járó norvég tragédia mindenesetre ismét megélénkítette a vitát az európai muszlimokról, tágabb értelemben pedig Európa – akár tragikusnak is mondható – bevándorlási politikájáról. Nagyon úgy fest, hogy Európa, amely amúgy elfeledni látszik keresztény gyökereit és múltját, nemigen spórolhatja meg az érdemleges vitát e témáról, és elÅ‘bb-utóbb elÅ‘ kell rukkolnia érdemleges megoldási javaslatokkal is.

Annál is inkább, mert kontinensünkön húsz-huszonöt millió muszlim él és lélekszámuk folyamatosan gyarapszik. Például Hollandiában az újszülöttek mintegy fele muszlim családban látja meg a napvilágot, és egyes adatok szerint tíz-tizenöt év múlva az ország lakóinak ötven százaléka Mekka felé fordulva imádkozik majd. Belgium polgárainak jelenleg egynegyede kötÅ‘dik az iszlám valláshoz. Az ötmilliós muszlim közösséggel birkózó Franciaország nagyobb városaiban, mint például Marseille-ben vagy Párizsban a húszévesnél fiatalabbak körében negyvenöt százalék a muszlimok aránya.

Olasz szigor a burka és a nikáb ellen

Iránban a nyári forróságban fiatal lányok és fiúk vízi pisztollyal spriccelték le egymást, de a teheráni politikai és vallási vezetÅ‘ktÅ‘l erkölcstelennek tartott játék miatt tizenhét fiatalt letartóztattak, akiket állítólag már kiengedtek a börtönbÅ‘l, számolt be az olasz sajtó, miközben a római parlament alkotmányügyi bizottsága törvénytervezetet dolgozott ki a burka és a nikáb viseletének betiltásáról.

A javaslatról az olasz képviselÅ‘k szeptemberben szavaznak, de a többség támogatja, hogy Itáliában szigorúan büntessék azt a muzulmán vallású nÅ‘t, aki az utcán vagy olasz hivatalban az arcát majdnem teljesen eltakarja. Azt a törvényt bÅ‘vítik, mely a hetvenes évek terrorizmus fenyegette korszakában betiltotta a motoros sisak viselését közterületen és azt is, hogy valaki az arcát sállal, kendÅ‘vel, álarccal takarja el. A burka és a nikáb is ebbe a kategóriába esik majd, aki ezeket viseli harmincezer euróig terjedÅ‘ pénzbírságot kockáztat, egy év börtönt és azt, hogy visszautasítják olasz állampolgársági kérelmét. Az olasz törvény még meg sem született, és Milánó egyik piacán máris kitört a nikáb háború: egy milánói nÅ‘ két arcát elfedÅ‘ muzulmán asszonyt látott, odaszaladt hozzájuk és letépte róluk a kendÅ‘t, ez tilos, kiáltotta nekik. Az asszonyokat a rendÅ‘rség választotta szét. A burka viselését néhány olasz polgármester, fÅ‘leg az Északi Liga pártja vezette városokban, már eddig is büntette; egy muzulmán lányt kitiltottak egy olasz strandról, mivel kendÅ‘vel a fején akart fürödni.

Nem könnyű az integráció Olaszországban sem, ahol a közel hatvan millió olaszra másfél millió muzulmán jut. Számuk jóval kevesebb mint Franciaországban, Németországban vagy Nagy Britanniában és még csak a második generációnál tartanak. A szülÅ‘k a hagyományt Å‘rzik, félig olaszként felnövÅ‘ gyerekeik keresik saját útjukat: egy új olasz generáció nevében intézek felhívást. „Bevándorlók gyerekei vagyunk, szüleink izzadsággal építik ezt az országot, mégis olyan mintha nem is léteznénk, állampolgárságot nem kapunk, pedig olaszul beszélünk, olasz ételeket eszünk, olaszok a barátaink, miért beszélünk olasz egységrÅ‘l, ha mi nem tartozunk hozzá?”- kérdezte az olaszországi muszlim fiatalokról készített televíziós műsorban Yassine Afran, aki szebben beszél olaszul számos száz százalékban olasz kortársánál.

A második generációs muszlim fiatalok Itáliában névtelenül vívják meg mindennapi harcukat, csak arról hallani róluk, amikor a pakisztáni családokban a lányok fellázadnak a kényszerházasságok ellen és ez az esetek többségében tragédiával végzÅ‘dik. Saana, Hina – Olaszországban mindenki fel tudja sorolni azoknak a lányoknak a neveit, akiket édesapjuk vagy fivérük ölt meg, mivel az Olaszországban felnÅ‘tt lány nem akart Pakisztánba hazamenni feleségként egy sokkal idÅ‘sebb és általa soha nem látott férjhez. Bresciában Jamilát a családja nem engedte iskolába, mert túl szép volt és az olasz fiúk udvaroltak neki, egy másik kortársnÅ‘jét fivérei verték majdnem agyon, mert nem engedelmeskedett nekik, moziba akart menni a barátnÅ‘ivel. Az olasz sajtóban ilyenkor a család férfitagjai nyilatkoznak, hogy náluk ez így szokás és kész, miközben az olasz nÅ‘k a muzulmán asszonyok jogaiért kiáltanak.

Az Olaszországban élÅ‘ muszlim nÅ‘ket ritkán hallani. „KendÅ‘t viselek és imádom a Queen együttest” – ez a címe Sumaya Abdel Quader könyvének. A palesztin származású, de az olasz Perugiában született és felnÅ‘tt lány új olaszoknak nevezi az itáliai fiatal muzulmánokat: „….új olasznak lenni azt jelenti, hogy családunk története egy Olaszországon kívüli világhoz köt bennünket, de itt születtünk nÅ‘ttünk fel, ezt a kettÅ‘t kell egy új többségi identitásban egyeztetni, összhangot találva az eltérÅ‘ eredetek között, ez kihívás, de akarat és vágy kérdése is… „ – mondta Sumaya könyve bemutatóján.