Az Európa Parlament keddi, késÅ‘ estébe nyúlt vitáját annak nyomán tartották, hogy egy beadvány szerint súlyos fenyegetés éri az információ szabadságát és a médiaszabadságot több EU-tagállamban. A beadvány szerint "a Cseh Köztársaság és Olaszország után Magyarország, Észtország és Románia is az információ és a média szabadságát súlyosan korlátozó tervezeteket vitat meg, amelyek olyan hatáskörökkel kívánják felruházni a kormányokat, amelyek birtokában meghatározhatnák a média által közölt tartalmakat, cenzúrázhatnák az ellenük irányuló bírálatokat, és növelhetnék a média kormányzati ellenÅ‘rzését".
Neelie Kroes, az uniós végrehajtó testület médiaügyi biztosa hangsúlyozta: a médiapluralizmus, az újságíró forrásainak védelme, a magán- és közhatalom bírálatának szabadsága, a független média és a független szabályozó testületek léte egyaránt lényegi elÅ‘feltétele annak, hogy teljes mértékben gyakorolható legyen a véleménynyilvánítás szabadsága.
"Az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett az alapvetÅ‘ jogok védelme mellett" - mondta a biztos. Utalt azokra az uniós alapelvekre és jogszabályokra, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, valamint arra, hogy ezek megsértése esetén eljárást lehet indítani az érintett tagállam ellen. Jelenleg az uniós végrehajtó testület nem lát okot arra, hogy interveniáljon - közölte Kroes, és hangsúlyozta, hogy a tagállamok alkotmányos berendezkedése védi az alapvetÅ‘ jogokat.
A vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselÅ‘ kijelentette: az Európai Bizottság "nem fogja megspórolni magának", hogy ellenÅ‘rizze a tagállamokat, betartják-e az alapvetÅ‘ jogokat. Szükségesnek mondta annak megakadályozását, hogy a média-tulajdonviszonyokban monopolhelyzet alakuljon ki, "mint Olaszországban, a Berlusconi-sajtóbirodalommal, amelynek a példáját már Magyarországon, az RTL Klub megvásárlásával követik". "Ne következzen be, hogy pártkatonákat ültetnek a közszolgálati médiumok élére" - tette hozzá Tabajdi.
A szintén MSZP-s Göncz Kinga arról beszélt, hogy az európai demokrácia a fékek és egyensúlyok rendszerére épül, a média pedig - mint mondta - az "Å‘rkutya". "Ennek felszámolását, a sajtó és szólásszabadság felszámolását még kétharmados parlamenti többség sem indokolhatja, márpedig ez történik három hónapja Magyarországon. Mivel az Å‘rkutyát megmérgezték, a méreg már lassan hat is, az egyetlen visszajelzés az európai intézményektÅ‘l jöhet" - fogalmazott a szocialista képviselÅ‘.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselÅ‘ hozzászólásában méltatta, hogy az Európai Bizottság kiegyensúlyozottan kezeli a szólás- és sajtószabadság ügyét. "Halottam zavaros mesét, homályos utalásokat, és sajnálkozva vádló nyilatkozatokat" - mondta, a kormánypárti magyar politikus.
Pelczné kifejtette: a tervezett magyar médiatörvény, a kormány médiacsomagja megakadályozza az állam pazarló pénzköltését, megoldja a strukturális problémákat, átláthatóvá teszi a médiarendszert, egyötödére csökkenti a pártdelegáltak számát, a parlament által elszámoltathatóvá teszi a nemzeti média- és hírközlési hatóságot, deklarálja a sajtó szabadságát, védi az újságírók függetlenségét, biztosítja az oknyomozó újságírók információforrásának titokban tartását.
"Eközben elÅ‘fordul, hogy korábbi hatalmi érdekek sérülnek" - tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény elfogadása "nem múlt idÅ‘, mert a jövÅ‘ héten kezdÅ‘dik a vitája".
Az EBESZ aggódik
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselÅ‘je, Dunja Mijatovic kedden Bécsben kiadott sajtóközleményébenegyebek között azt írta, hogy a magyar médiacsomag nagyon komoly aggodalomra ad okot. A sajtószabadság-képviselÅ‘ levelet intézett a tárgyban Martonyi János magyar külügyminiszterhez. „Ha változatlanul hagynák, akkor erÅ‘teljesen korlátozná a médiapluralizmust, a sajtó függetlenségét, megszüntetné a közszolgálati média függetlenségét, és bénító hatással lenne a demokráciában alapvetÅ‘ fontosságú szabad véleménynyilvánításra és nyilvános vitára” – idézett a közlemény a levélbÅ‘l.
Az elemzés alátámasztotta azokat az aggodalmakat, amelyeknek a sajtószabadság-képviselÅ‘ már júniusban és júliusban is hangot adott – szól a közlemény. A törvénycsomag a médiaszabályozás és -felügyelet olyan új jogi, intézményi és szabályozási keretét teremti meg, amellyel könnyedén vissza lehet élni politikai céllal. Ez ellentmond a hatalmi ágak elválasztása elvének és a liberális demokráciákra jellemzÅ‘ fékek és ellensúlyok rendszerének. Különösen a közszolgálati médiát fenyegeti a közvetlen politikai irányítás veszélye – írta Mijatovic.
Martonyi János külügyminiszter szerint viszont nem fenyegeti veszély a közszolgálati médiát az új médiacsomag miatt. „Én a magam részérÅ‘l nem úgy látom, hogy a közszolgálati médiát bármifajta veszély is fenyegetné” - mondta a miniszter.
