Célzott likvidálás: kockázatok és mellékhatások

Fotó: MR/Visy László

 Hallgassa meg!

Az ellenfelek fizikai kiiktatása nem újfajta jelenség, Julius Caesartól Oszama bin Ladenig lehetne sorolni a példákat. Az Egyesült Államokban például az emberek nem kételkednek abban, hogy a hazájuk háborúban áll, így jogos a célzott merénylet is.

Oszama bin Laden meggyilkolása megkönnyebbülést és örömet váltott ki az amerikaiakból, de néhányan feltették a kérdést: jogi szempontból hogyan magyarázható a terrorista vezér likvidálása. Eric Holder legfőbb ügyész a szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán nemzetbiztonsági önvédelemnek nevezte az al-Kaida vezetőjének megölését. A legfőbb ügyész szerint ezen a tényen nem változtat az sem, hogy éppen nem volt fegyver a terrorista vezérnél. Eric Holder hangsúlyozta, hogy ha Bin Laden megpróbálta volna megadni magát, a kommandósoknak el kellett volna fogadniuk, de semmilyen jel nem utalt arra, hogy a terrorista megadásra készült volna; tette hozzá a legfőbb ügyész.

Greg Kehoe, nemzetközi jogi ügyvéd a Fox tévécsatornának elmondta: Pakisztán megkérdőjelezheti, hogy az amerikai kommandós akció az ország szuverenitása szempontjából jogos volt-e. Amikor egy ország behatol egy másik országba, hogy katonai vagy rendőri akciót hajtson végre, az mindig vitás helyzetet teremt – mondta az ügyvéd, aki szerint azonban Bin Laden megölésének jogosságát nem lehet vitatni. Egy hadsereg főparancsnoka minden háborúban elsődleges és jogos célpont, ez vitathatatlan. A háborúk pedig már csak ilyenek. A vezér és a személyzete mindig számíthat arra, hogy az ellenség a határokon túl a kiiktatását tervezi. A nemzetközi jogban pedig erős érvek szólnak amellett, hogy egy országnak jogában áll átlépni a határt, és likvidálni az ellenséget – magyarázta a szakértő. A nemzetközi jogi ügyvéd hangsúlyozta, hogy nagy különbség van a katonai és a rendőri akciók között. A katonai akciónak egy háborúban nem az a célja, hogy letartóztassák az ellenséget – jelentette ki a szakember.

A közvéleményt erről azonban nem kellett meggyőzni: az al-Kaida vezetőjének megölését nem kérdőjelezték meg az egyébként morális kérdésekben érzékeny amerikaiak: a több, mint háromezer honfitársuk haláláért felelős Oszama bin Laden likvidálását szinte egyöntetűen igazságosnak ítélték. Az egyik legnépszerűbb kabaré-sorozat, a Saturday Night Live heti hírösszeállításának műsorvezetője például így nyilatkozott a terrorista vezér megöléséről: „A Fehér Ház kedden bejelentette, hogy Oszama bin Ladennél nem volt fegyver, amikor a kommandósok rátaláltak, de ellenállt. Figyelem, Fehér Ház: mindegy, hogy volt-e nála fegyver vagy sem, ellenállt-e, vagy sem, sőt még ha éppen egy kis nyuszit tartott volna a kezében, akkor is teljesen rendben lenne, hogy megölték Oszama bin Ladent” – öntötte szavakba sokak véleményét Seth Meyers, népszerű amerikai humorista.

De mit mond erről a nemzetközi jog? Lattman Tamás, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója szerint a jog legszigorúbb értelmezését alapul véve az Egyesül Államok ezzel a lépéssel megsértette Pakisztán szuverenitását, olyan katonai akciót hajtott végre, amelyről nem értesítette az érintett államot. Ha azonban figyelembe vesszük a két ország már kialakult kapcsolatát, látható, hogy mindennapos gyakorlattá váltak a távirányításos légi eszközökkel végrehajtott akciók, és pakisztáni részről is csak megkésve volt nagy a felháborodás. Ennek ellenére Lattmann Tamás szerint a művelet általános nemzetközi jogszerűsége kérdéses. Ilyen esetben a nemzetközi bíróság járhatna el, de csak akkor, ha az érintett felek ehhez valamilyen formában hozzájárulnak, ezért konkrét joghatósága erre a vitára most nincs.

Izraeli titkosszolgálatok eszköztárában is bevett a célzott likvidálás. Az egyik emberi jogi kutatóintézet munkatársa elmondta: Izrael a második intifáda idején, 2000 végén kezdte alkalmazni ezt az eszközt. Több probléma is felmerül azonban a célzott kivégzésekkel kapcsolatban: titok például, hogy ki dönt, és néha ártatlanokat is megölnek. A célzott likvidálás a nemzetközi jog szerint olyan esetekben törvényes, amikor a célpont olyan veszélyt jelent a közösségre, amit másként nem lehet elhárítani.

Oroszországban is sokszor a likvidálást tartják a legbiztosabb módszernek. A célzott kivégzésnek komoly hagyománya van. Sztálin ellenfelei közül például senki sem halt meg ágyban, párnák között. A politikai merényletek azóta is elég gyakoriak az országban, de a külvilág általában akkor figyel fel, ha egy akciót külföldön hajtanak végre. Ramzan Kadirovnak, a csecsen elnöknek is feltűnően gyakran halnak meg ellenfelei erőszakos halállal. Kadirov tagadja, hogy köze lenne ezekhez, de a politikai elit az ilyesmiből amúgy sem csinál nagy ügyet. A hasonló kivégzések az egész kaukázusi konfliktuson végighúzódnak, és szinte sohasem fognak el élve fegyveres ellenállót. Csakhogy a halott terrorista nem beszél, tehát nem lehet hasznos információt kiszedni belőle

Bár az ügynökök a politika parancsát hajtják végre, nemzetközi jogi szempontból ezek az akciók mindig kérdésesek. A célzott likvidálások általában végső lehetőségként kerülnek asztalra, és a művelettől remélt eredmény kiegyenlíti a politikai kockázatot, amit a jogellenesség jelenthet – mondta Lattmann Tamás.