Több hetes tárgyalások után léptek életbe az Európai Unió első szankciói Szíriával szemben. Tizenhárom szíriai vezető külföldi vagyonát zárolják, és utazási korlátozással is sújtják őket. De Bassár el-Aszad államfő neve nincs a listán, rajta van viszont az államfő testvére, aki a megtorlásokban főszerepet játszó katonai elit egységek parancsnoka, továbbá az Aszad családdal rokoni kapcsolatban nem álló titkosszolgálati főnök is, Ali Mamluk. Ő nem is olyan régen még gyakori vendég volt a nyugat-európai fővárosokban, és a terrorizmus elleni közös akciókról tárgyalt természetesen titokban.
Fegyverembargót is elrendelt az EU, de ennek valós hatása alig lesz, hiszen Szíria más forrásokból vásárol fegyvert. Például Oroszországtól, amely állandó biztonsági tanácsi tagként Kínával együtt minden ENSZ szankciót ellenez. De nem egységes az Európai Unió sem, ezért tartott ilyen hosszú ideig még e jelképes szankciók kimunkálása is.
Ciprus például a földrajzi közelség miatt óvatos, Észtország pedig azért, mert nemrég észt sportolókat raboltak el Libanonban, és az akcióhoz Szíriának is köze lehet. Az uniós nagyhatalmak pedig azért húzódoznak a keményebb fellépéstől, mert Szíria a közel-keleti térség egyik kulcsállama. Az Aszad-rezsim meggyengülése, netán bukása, Irán és a szélsőséges iszlám mozgalmak pozícióját erősítené, nem utolsó sorban Izrael rovására.

Hallgassa meg!


