Elbizonytalanodik Horvátország a csatlakozás előtt?

Fotó: Flickr/Soska

 Hallgassa meg!

Versenyben az idÅ‘vel – így is lehetne jellemezni a horvát jobbközép kormánypárt mozgásterét az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Ezek lezárása nyáron várható, de a nagy kérdés, hogy sikerül-e meggyÅ‘zni a horvátokat: a népszavazáson támogassák majd az uniós tagságot. Jadranka Kosor kormánya pillanatnyilag igen nehéz helyzetben van, mert a gazdasági problémák és a növekvÅ‘ szociális feszültségek mellett a horvát társadalom kapott egy érzelmi mélyütést is a sokak szemében az unióval azonosított hágai Nemzetközi TörvényszéktÅ‘l. A bíróság 24, illetve 19 év börtönre ítélte elsÅ‘ fokon, tehát még nem jogerÅ‘sen, a két nemzeti hÅ‘skén tisztelt tábornokot, Ante Gotovinát, illetve Mladen Markacot. Mindketten az 1995-ös Vihar hadművelet vezetÅ‘iként írták be magukat a történelembe. Akkor a horvát hadsereg pár nap alatt felszabadította a szakadár szerbek horvát államalakulatát, a Krajinai Szerb Köztársaságot.

A harcok alatt elkövetett atrocitásokért viszont a hágai törvényszék a tábornokokat tette felelÅ‘ssé, és ez elementáris erejű felháborodást keltett egész Horvátországban. Ártatlan vagyok – nyilatkozta Gotovina a bíróság elÅ‘tt. ErrÅ‘l Horvátországban mindenki meg is van gyÅ‘zÅ‘dve, de ha esetleg nem, akkor is túlzónak tartja a 24 éves börtönbüntetést.

A kiélezett érzelmi klíma kedvez a különbözÅ‘ összeesküvés-elméleteknek, amelyek nem kímélnek korábban tiszteletben álló személyiségeket sem. Stipe Mesic például népszerű politikusnak számított, sokáig Å‘ volt a legnépszerűbb közéleti személyiség. Most viszont azzal támadják, fÅ‘leg a szélsÅ‘séges nacionalista körökbÅ‘l, hogy hazaáruló lett. Állítólag Å‘ adta át a leginkább terhelÅ‘ bizonyítékokat a hágai törvényszéknek – köztük annak a Brioni-szigeten zajló találkozónak a leiratát is, ahol állítólag a Vihar hadműveletrÅ‘l, és a horvátországi szerbek kiűzésérÅ‘l is tárgyaltak.

„Sajátos helyzet alakult ki, egyesek most azt kutatják, ki működött együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, holott azt kellene vizsgálni, hogy ki nem működött együtt, ki volt az, aki eltüntetett bizonyos dokumentumokat, vagy úgy döntött, hogy nem engedi a közvélemény elé. Az együttműködésrÅ‘l egyébként a horvát törvényhozás döntött, elÅ‘ is írta, és illúzió volna azt képzelni, hogy az együttműködés Hágával ártott volna Horvátországnak” – jelentette ki Stipe Mesic.

Horvátország közben feszült hangulatban készül a másodfokú tárgyalásra. Olyan hangokat is lehet hallani, hogy az utcára kellene vonulni, és keményebben rákényszeríteni a horvát kormányt, hogy védje meg a tábornokokat. Zarko Puhovski horvát politikai elemzÅ‘ rádiónknak elmondta: jelenleg Horvátországban az állami intézmények minden korábbinál gyengébbnek, hatástalannak tűnnek, ami persze nem meglepÅ‘, hiszen mindenhonnan kikezdték az intézményrendszert. A mostani válság jellemzÅ‘je, hogy nem párt vagy politikus ellen irányul, hanem általában minden intézmény ellen. Nem az a gond, hogy mikor veszi fel az EU Horvátországot, hanem az, hogy kezd kialakulni egy unióellenes hangulat – magyarázta Puhovski. Ennek könnyen az lehet a vége, hogy a többség a népszavazáson nemet mond a tagságra – figyelmeztetett. Az emberek többsége úgy érzi, a hágai döntéssel arcul csapták a hazájukat. El kellene érni, hogy megszűnjön az érzelmi politizálás, az állami intézményeknek pedig vissza kellene szerezni az irányítást és a kezdeményezést – tette hozzá a horvát elemzÅ‘.

Összetett, hosszabb ideje tartó válságról van szó – mondta Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet fÅ‘munkatársa. Hosszabb ideje zajló folyamatról van szó. Ivo Sanader volt miniszterelnök 2009-es lemondása után a horvát közéletben több olyan téma is felvetÅ‘dött, amely már önmagában is problémás, és az európai integrációs folyamatban pedig különös hangsúllyal esik latba – a korrupció, az igazságügy általános állapota, a múlt különbözÅ‘ eseményeivel való szembenézés. Sokat elárul a kialakult helyzetrÅ‘l, hogy Sanader ellen is eljárás folyik korrupciós ügyekben. A lakosság általános kiábrándultsága komoly probléma, úgy látják, nincs olyan politikai erÅ‘, amely ne lenne hibás a mostani helyzet kialakulásában – sorolja Szilágyi Imre. Mindeközben Horvátországnak is szembe kell néznie az általános gazdasági válsággal. A Gotovina-ítélet elÅ‘tt is folyamatosan romlott a közhangulat, és csökkent a kormány népszerűsége. Az ítélet után pedig fura vita zajlik, a többség nem azzal foglalkozik, hogy mi az ítélet tartalma, mi történt 1995-ben, és hogyan járt el a horvát katonaság, hanem arról, hogy az ügyvédek megfelelÅ‘ módon védték-e Gotovinát, és lehetett-e volna enyhébb ítéletet elérni.

Hivatalosan a legtöbb ország támogatja a horvát csatlakozást, a horvát sajtóban viszont megjelent egy olyan hír, hogy van ország, amely azon az állásponton van, hogy az lenne a legjobb, ha a horvát csatlakozást nagyon közel hoznák a szerb csatlakozáshoz, vagy egyszerre valósítanák meg a kettÅ‘t. Nem a bÅ‘vítési fáradtság a mérvadó, hanem az, az adott országnak milyen mértékben sikerül teljesítenie az elÅ‘tt álló feladatokat – mondta Szilágyi Imre. A versennyel összefüggÅ‘ különbözÅ‘ szabályok kialakítása és az igazságügy reformja terén van még feladata Zágrábnak. A horvátok úgy gondolják, hogy május folyamán sikerül ezt a két fejezetet is lezárni. Az unió felé tartó Horvátország helyzete mindenesetre ellentmondásos és feszült, a múlt ugyanis a jelen részévé, sÅ‘t meghatározóvá vált. A horvátok többsége személyes sértésnek tartja, hogy a szerbek ellen vívott felszabadító háború nemzeti hÅ‘sként tisztelt vezérét, Ante Gotovina tábornokot a hágai Nemzetközi Törvényszék hosszú börtönre ítélte. Ez a felháborodás a gazdasági helyzet miatt általános kiábrándultsággal párosulva akár a küszöbön álló uniós tagság megtorpedózását is eredményezheti.