Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Hallgassa meg Határok nélkül című műsorunk tudósítását!
Szokatlanul éles hangú kirohanást intézett magyar kollegája, Kövér László ellen Richard Sulík, a szlovák parlament elnöke. Kövér László három mondatára mindenképpen reagálnia kell – mondta –, még akkor is, ha a külügyminisztérium már kiadott egy hivatalos, egymondatos állásfoglalást. Ezt az ellenzéki SME és a Szlovák Nemzeti Párt kényszerítette ki még kedden este, amikor Kövér László szavait csípÅ‘s pofonként értékelték, amely válasz az engedékeny és szervilis szlovák külpolitikára. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint Pozsony továbbra is kitart az erÅ‘s és öntudatos Szlovákia felelÅ‘sségteljes külpolitikája mellett.
Ha megszólal a külügy, általában elhallgatnak a politikusok, szerda délelÅ‘tt azonban Richard Sulík nem így tett. Kövér László kijelentéseit hazugságnak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a magyar házelnök nem tiszteli, lebecsüli a szlovákokat, amikor azt mondja: „értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekrÅ‘l, amelyeket a trianoni szerzÅ‘désnek köszönhetÅ‘en kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött.”
Szlovákia nem a trianoni szerzÅ‘dés eredménye – mondta Sulík hozzátéve, a nagyhatalmak már 1919-ben meghúzták a határokat. Szerinte Szlovákiát igaztalanul vádolja Kövér, hogy a bÅ‘si vízlépcsÅ‘ építésekor brutálisan megváltoztatta az államhatárokat. A szlovák politikus azzal érvelt, hogy a hágai nemzetközi bíróság Pozsonynak adott igazat, amikor érvényesnek ismerte el a vízlépcsÅ‘ szerzÅ‘dést. Richard Sulík nem tette azonban hozzá, hogy Hága azt is kimondta: Szlovákiának nem volt joga elterelni a Dunát, amely határfolyó.
Különösen felháborítónak nevezte a szlovák parlament elnöke, hogy a vízlépcsÅ‘-építkezés kapcsán Kövér azt mondta: Magyarország nem nyúlt katonai eszközökhöz a határváltoztatáskor, pedig megtehette volna. Sulík azt hangoztatta, hogy a két ország szövetséges, az esetleges katonai konfliktus felemlegetése pedig elképzelhetetlen két baráti ország között. A pozsonyi parlament elnöke úgy véli: magyar kollegája el akarta terelni a figyelmet „Magyarország nemzetközi elszigeteltségérÅ‘l, amely az elmúlt idÅ‘szak nagy-magyar politikájának az eredménye”
Hasonló szellemben nyilatkozott a vezetÅ‘ ellenzéki párt, a SME alelnöke és fÅ‘ideológusa, Marek Madaric volt kulturális miniszter, cselekvésre szólítva fel Yveta Radicová kormányát. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és az alapszerzÅ‘dés felmondását követelte.
A kifogásolt interjú
Hallgassa meg! A Hospodárské Noviny elsÅ‘ kérdése a nemzeti összetartozás napjára hivatkozva azt firtatta, miért irányultak a Fidesz elsÅ‘ lépései a múltba, érintve a trianoni békeszerzÅ‘dést. Kövér László válaszul kijelentette: elÅ‘ször is azért, mert a múlt évben volt a trianoni szerzÅ‘dés létrejöttének 90. évfordulója, továbbá ehhez a szimbolikus lépéshez kevesebb elÅ‘készítÅ‘ munkára volt szükség, mint a gazdaságot érintÅ‘ ügyek esetén. A házelnök hozzátette azt is: amennyiben nem biztos a szellemi és morális megújulás, akkor nem leszünk képesek megújítani az egész magyar társadalmat.
A kérdésre, hogy miért kellene a határon túli magyaroknak választójogot kapniuk, ha teljesen máshol dolgoznak és élnek, Kövér László kijelentette: ugyanolyan alapon, mint a nyugati országokban élÅ‘ magyaroknak, vagy a határon túl élÅ‘ horvátoknak, vagy például a Magyarországon élÅ‘ románoknak, akik a választások idején sorba állnak a budapesti nagykövetség elÅ‘tt. Érzik az együvé tartozást – fogalmazott.
Kövér László elmondta azt is: A szlovák politikusoknak nagyobb önbizalomra lenne szükségük. „Megértjük, hogy nem adhatják fel azt a területet, amelyet a trianoni szerzÅ‘désnek köszönhetÅ‘en kaptak, s amelyen Szlovákia létrejött. Világos viszont, hogy a magyar nemzet sem adhatja fel semmilyen részét, így tehát a szlovákiai magyarok lelki, kulturális, történelmi okokból hozzánk tartoznak. Ugyanígy mi sem mondhatunk le történelmünk és kultúránk azon részérÅ‘l, amely ezzel a területtel függ össze. Meg tudjuk teremteni a nemzet egységét a határokra való tekintet nélkül. Amikor átmegyek a hídon Komáromból Észak-Komarnóba, akkor ott ugyanúgy otthon vagyok, mint a város déli részén. Vagy éppúgy otthon vagyok Kolozsvár fÅ‘terén is. Az lelki, kulturális és történelmi értelemben az én hazám is.”
„Amikor a bÅ‘s-nagymarosi vízlépcsÅ‘ épült, akkor a szlovák fél nagyon brutálisan megváltoztatta a határokat – folytatta a házelnök. A magyar állam, a nemzetközi jog eszközével kereste a megoldást a katonai erÅ‘ helyett, amelyet egy ilyen helyzetben alkalmazhatott volna. Ami a szlovákiai magyar kisebbséget illeti, az a legelÅ‘nyösebb helyzetben van, hiszen a magyar határ mentén, kompakt területen él. Szlovákia összlakosságához képest viszonylag sokan vannak. Amikor Csehszlovákia szétesett, ez a kisebbség akár azt is mondhatta volna, hogy elnézést, de a párizsi békeszerzÅ‘dés Csehszlovákiára vonatkozott, ez viszont már egy új helyzet. Nem tették meg ezt sem Å‘k, sem mi. Azóta, hogy a Horn Gyula miniszterelnök által vezetett kormány aláírta a magyar-szlovák alapszerzÅ‘dést, Magyarország számtalanszor, újra és újra elismerte a létezÅ‘ határok érvényességét. A helyzet az, hogy a szlovák belpolitikában a nacionalizmus erÅ‘s kártya” – mondta Kövér László a Hospodárské Noviny című lapban.
Kövér László: fenntartom minden mondatomat
„Nem kívánom különösebben kommentálni a kommentárokat, csak annyit, hogy minden mondatomat fenntartom" – jelentette ki Kövér László a szlovák reagálásokra. A házelnök, aki szerdán Horvátországban tárgyalt a zágrábi törvényhozás elnökével és magyar kisebbségi vezetÅ‘kkel úgy fogalmazott: „azt tudom bátorítólag mondani a szlovák kollégáknak – Tamási Áron szavait idézve –, hogy az igazságot is meg lehet szokni".
