Sárközy Júlia (Róma) Krónika - 2011.07.12. 06:35
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
Rég nem látott zuhanás áldozata volt a milánói tÅ‘zsde. Az olasz bankok részvényeit többször fel is függesztették napközben túlzott értékvesztés miatt. Itáliában úgy vélik, az Olaszország elleni támadás az euró ellen szól.
Az euróövezet pénzügyminisztereinek brüsszeli értekezletén Görögország volt a fÅ‘ téma, de az olasz helyzet is aktuálissá vált. Angela Merkel német kancellár személyesen hívta fel Silvio Berlusconit. Hangsúlyozta az Olaszország iránti bizalmat, és a német pénzügyminiszter is megfelelÅ‘nek nevezte a római kormány közel ötvenmilliárd eurós megszorító csomagját.
A berlini nyugtatás azonban inkább pánikot váltott ki Itáliában. Az államfÅ‘, Giorgio Napolitano nemzeti egységet sürgetett a gazdasági válság megoldására. Az ellenzék, a gyáriparosok, a szakszervezet a kormány megszorító csomagjának azonnali bevezetését követeli, utána a Berlusconi-kormány távozását.
Az olasz pénzügyminiszter kedden délután kezdi meg a megszorító csomag korrekcióját, a római parlament ezt követÅ‘en szavaz róla. Az olaszok aggódnak: az üzemanyagárak a csillagokba szöktek, a közalkalmazottak fizetését befagyasztották, és nagyon sokan vesztettek a tÅ‘zsdén.
EgyelÅ‘re nincs komolyabb ok az aggodalomra. Az olasz családoknak még van tartalékuk, és minden ötödik olasz megengedheti magának, hogy elmenjen nyaralni.
Hallgassa meg a Déli krónika beszámolóját!
Négyhónapos mélypontra zuhant a frankfurti tÅ‘zsdeindex az olasz pénzügyi válság miatt. Egy bróker szerint az ideges reakció a milánói tÅ‘zsde krízisére teljes mértékben érthetÅ‘, hiszen nagy volt az idegesség már az olasz válság elÅ‘tt is. Ez most csak fokozódott Európában és másutt is – mondja az üzletkötÅ‘ Frankfurtban, ahol aggodalommal figyelik az eurózóna harmadik gazdasági nagyhatalmának bizonytalan helyzetét.
Hallgassa meg az interjút!
A bejelentett, 47 milliárd eurós olasz megszorító csomag jelentÅ‘s megtakarítást jelent 2013–14-ben – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetÅ‘ egyetemi tanára. A közgazdász rámutatott: azért alakult ki ez a pánikhangulat, mert Olaszországnak is újra kell finanszíroznia majdnem 170 milliárdnyi lejárt papírját, ezért az érdekelt fedezeti alapok elkezdték drágítani azt a csÅ‘dkockázati biztosítást, amelyet a tízéves lejáratú kötvényekre állapítottak meg.
Olaszország az Európai Unió harmadik legnagyobb gazdasága, és a befektetÅ‘k kihasználják, hogy az olasz államháztartás rendezetlensége komoly kockázatokat hordoz egész Európára nézve. Mégsem lehet úgy tekinteni Itáliára, mint a görögökre, a portugálokra vagy a spanyolokra, mert az olaszoknál a belföldi megtakarítások jelentik az államkötvény-tulajdonlást. Ezért okozhat nagy problémákat, ha a legnagyobb olasz pénzintézetek részvényeinek árfolyama zuhanásnak indul – magyarázta Magas István.
A közgazdász szerint néhány hónapon belül megnyugszanak a nemzetközi piacok. Minden befektetÅ‘nek ez az érdeke, mert Olaszország olyan nagy, hogy ha ott negatív folyamatok indulnak el és eszkalálódnak, az borzalmas károkat okoz. Az olasz gazdasági miniszter úgy fogalmazott: ha Olaszország elbukik, akkor az euró is elbukik.
Hallgassa meg a Déli krónika tudósítását!
A hosszú távú intézkedések helyett az eurózóna pénzügyminiszterei kénytelenek a rövid távú lépésekre koncentrálni, vagyis a tűzoltásra. Erre azért van szükség, mert a piacok idegesen reagáltak az olasz belpolitikai fejleményekre. Itália százhúsz százalékos államadóssági szintje a második legmagasabb Görögország után, de az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó.
Ha Itália bajba kerül, új, eddig soha nem látott dimenziókat ölthet az euróválság. Ezért az eurózóna tárcavezetÅ‘i a jelenleg rendelkezésre álló 750 milliárd eurós mentÅ‘hitelkeret bÅ‘vítését fontolgatják, és a rugalmasabb hitelnyújtást is kilátásba helyezték, de döntések még nem születtek, mert a konkrétumokról éles vita alakult ki az eurózóna tagországai között.
Arról már van elvi egyetértés, hogy a Görögországnak késÅ‘bb összehozandó újabb százmilliárdos nagyságrendű mentÅ‘hitelben a magánszektornak is részt kell vállalnia. A hitelminÅ‘sítÅ‘k viszont a magánszféra bevonását a görög államcsÅ‘d deklarálásának tekintenék, részben erre, illetve Portugália váratlan leminÅ‘sítésére reagálva.
Az Európai Bizottság belsÅ‘ piaci ügyekért felelÅ‘s tagja, a francia Michel Barnier azt javasolta, hogy tiltsák meg a mentÅ‘hitelt igénybe vett országok piaci minÅ‘sítését. Az eurózóna pénzügyminiszterei még a nyári szünet elÅ‘tt újabb válságtanácskozást tartanak.
