Görög adósságválság a második mentőöv után

 Hallgassa meg!

Mivel a görög államcsődre nincs hasonló példa, kezelésére sincs bevált módszer. A legtöbben abban értenek egyet, hogy az eurózóna országai saját maguk érdekében is cselekszenek, amikor mentőövet dobnak Görögországnak. Elméletileg ki is lehetne zárni a görögöket az eurózónából, de attól még az adósság megmaradna.

A legdrasztikusabb verziót, az államcsődöt szintén nemcsak Görögország szenvedné meg, hiszen az összes hitelező elveszítené a pénzét. Sokan ezért egyfajta irányított államcsődben látják a megoldást, amikor a csődöt és a segítségnyújtást ötvözik. Tulajdonképpen ez kezdődött meg azzal, hogy Görögország a hitelek 79 százalékát kell visszafizesse.

A görögök sokat beszélnek a témáról, nagy az értetlenség és a keserűség, elképzelni sem tudják, hogyan juthatott ilyen helyzetbe az ország – mondta a Kossuth Rádiónak Békés Erzsébet Görögországban élő újságíró. A legnagyobb problémák között említette a hatalmas méreteket öltő adóelkerülést, amelynek felszámolását az Európai Unió is sürgeti.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett: a görög helyzetre akkor derült fény, amikor 2009-ben bejelentették, hogy az államháztartási hiány lényegesen nagyobb annál, mint amit korábban bevallottak. A korábbi statisztikák azt mutatták, hogy nincs különösebb probléma az országgal. Az elsődleges államháztartási cél az lenne, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat, így az államadósság is csökkenhet középtávon, de ezt – főként az adóbevételek elmaradása miatt – Görögország még nem tudja teljesíteni.

Bár néhány közgazdász felveti, hogy Görögországnak érdemes lenne megfontolnia a kilépést az eurózónából, ez a lehetőség csak elméletileg létezik – mutatott rá Barcza György. Hozzátette: a drachma visszavezetése nem oldja meg a nemzeti jövedelem másfélszeresét kitevő államadósság problémáját. Az esetleges államcsőd nem csak azzal a veszéllyel járna, hogy a befektetők elbukják az állampapírjaikat, hanem félő, hogy a pénzügyi bizalmi válság átterjed egész Európára is, ezért szeretné mindenki elkerülni ezt a forgatókönyvet.

Az eurózónán kívüli európai államoknak könnyebbséget jelent, hogy nem kell helytállniuk a görög adósságért. Angliában éppen ezzel érvelnek, akik ellenzik a közös pénz bevezetését a szigetországban. A brit közvélemény nagy része is azon a véleményen van, hogy hazájuk ne lépjen be az eurózónába. A nemzeti valuta megmaradása eggyel több eszközt jelent a válság elleni küzdelemben, de a globális világgazdaságon keresztül Nagy-Britanniára is hatással van a görög krízis.