A szóvivő szerint a március 25-26-i csúcsértekezlet alapvető fontosságú lesz Görögország számára, mivel itt nyilvánvalóvá válik, hogy az európai partnerek akarják-e támogatni, vagy más megoldás után kell néznie. A rádió 1-es csatornáján nyilatkozva a szóvivő úgy fogalmazott: ha a hitelfeltételek nem alakulnak várakozásaik szerint, az IMF-finanszírozás az egyik választható lehetőség.
Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták – ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási „B-terv” mibenlétét konkrétan nem ismertették – megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök – az Eurogroup elnöke – annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.
Görögországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, európai és görög vezetők legalábbis világossá tették, hogy az IMF nélkül akarják kezelni a görög pénzügyi válságot – mondta John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese a múlt pénteken. „Részünkről ez rendben van” – fogalmazott a kaliforniai Palo Altóban rendezett gazdasági konferencián a pénzintézet második számú embere. Hozzátette, az IMF technikai tanácsadással segíti Athént. Lipsky szerint „kemény dió” lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt. Elemzők szerint eddig példa nélkül álló, és az euróövezet számára rendkívül zavaró lenne, ha az övezet egyik tagországa kopogtatna az IMF ajtaján.
Merkel kemény hangon figyelmeztet
Politikai megrázkódtatást okozott még Berlinben is, hogy az euróövezetből való kizárás lehetőségét vetette fel szerdán a német kancellár, aki közvetve hadat üzent Görögországnak. A Bundestag költségvetési vitájában Angela Merkel olyan módosításokat sürgetett a megfelelő uniós szerződésekben, amelyek a jövőben lehetővé tennék a reformokra képtelen, illetve azokat elutasító, úgynevezett válságállamok kizárását az euróövezetből. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kizárásra csakis akkor kerülhet sor, ha az érintett állam sorozatosan megszegi az euróövezeti tagság feltételeit.
Merkel név szerint egyetlen országot sem említett, nem fér kétség ahhoz azonban, hogy Görögországra utalt. Már csak azért is, mert beszédében emlékeztetett Athén fenyegető fizetésképtelenségét nem a jelenlegi pénzpiaci spekulációk, hanem az euró-stabilitási paktum sorozatos megsértései okozták. Ezek után pedig úgy értékelte, hogy a közös európai valuta fennállásának legnagyobb kihívása előtt áll. Azt viszont a német kancellár a leghatározottabb megerősítette, hogy kormánya ellenzi Athén elsietett megsegítését. A gyors szolidaritási lépések nem a helyes választ jelentik – mondta, utalva arra, hogy a görög kormány takarékossági programjának nincs alternatívája.
Utolsó frissítés: 2010-03-17 22:02:53
