Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh„Propaganda és hírverés nélkül elhelyeztük az összes fűtÅ‘rudat, és lezártuk a reaktort. Várjuk, hogy a reaktorbeli rendszervíz felmelegedjen" - mondta Ali Akbar Szalehi, de azt nem közölte, hogy a művelet mikor történt. „Reméljük, hogy egy-két hónapon belül rá tudjuk kapcsolni az erÅ‘művet ország villamosenergia-hálózatára" - tette hozzá.
Irán november 6-án jelentette be, hogy elkezdték az atomerÅ‘mű feltöltését fűtÅ‘elemekkel. Az üzemanyag betöltésének elÅ‘készítését augusztus 21-én kezdték el, de a folyamatban nem tudták tartani az ütemtervet. A két hónapos késést a hatóságok több tényezÅ‘vel indokolták korábban: a rossz idÅ‘járási viszonyokkal, műszaki problémákkal, a biztonság megteremtéséhez szükséges körültekintéssel. Az iráni vezetés szerint azonban a nyugati világ gyanújával ellentétben a Stuxnet nevű internetes vírus nem ártott az erÅ‘mű számítógépes rendszerének. A Stuxnet mintegy 30 ezer számítógépet fertÅ‘zött meg az országban, de Teherán szerint már kiirtották a vírust.
A létesítményt 2011 elején kapcsolják rá az ország villamosenergia-hálózatára, és az erÅ‘mű akkor kezd el energiát termelni. Az iráni vezetés hangsúlyozza: az ezer megawatt teljesítményű erÅ‘mű üzembe helyezése azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak tévednek, amikor azt állítják, hogy Irán atomfegyver birtoklására törekszik.
Az Egyesült Államok és Izrael többször megpróbálta lebeszélni Oroszországot arról, hogy befejezze az erÅ‘művet, de hiába. SzakértÅ‘k szerint az erÅ‘mű létével Irán semmivel nem kerül közelebb atomfegyver elÅ‘állításához, mert Oroszország szállítja hozzá a dúsított uránt, a kiégett fűtÅ‘elemeket pedig - amelyekbÅ‘l fegyverminÅ‘ségű plutóniumot lehetne elÅ‘állítani - el is szállítja.
Az erÅ‘mű építését még Németország kezdte el 1975-ben, de az 1979-es iszlám forradalom miatt abbamaradt, és az 1980-tól 88-ig tartó iraki-iráni háború miatt sem folytatódhatott. Utána egyik nyugati állam sem vállalta a befejezést, Oroszország viszont 1995-ben elkezdte a munkálatokat.
Az Egyesült Államokat nem zavarja az erÅ‘mű - jelentette ki az amerikai külügyminiszter akkor, amikor elkezdÅ‘dött az üzemanyag betöltése a reaktorba. „Nekünk nem a busehri reaktorral van gondunk, hanem a natanzi létesítménnyel és a titkos gyárukkal Kom környékén, illetve más olyan helyekkel, ahol szerintünk atomfegyver-programot folytatnak" - mondta Hillary Clinton.
