A japán katasztrófa láncreakciót indított el a világgazdaságban is

Fotó: MTI/EPA/Dennis M. Sabangan

 Hallgassa meg!

Aki eddig esetleg kételkedett abban, hogy létezik és működik a globalizáció a maga kegyetlen törvényeivel, az most közvetlenül figyelheti, hogy függ össze minden mindennel. A japán tragédia többszörös katasztrófa: a rendkívül erÅ‘s földrengés, a pusztító szökÅ‘ár, az atomerÅ‘mű sérülése, és persze az embereket ért sokkhatás. Ezek elemzése már önmagában is nagyon sok bizonytalanságot hordoz. Ez persze nem rettentette el a bátor szakértÅ‘ket attól, hogy úgy tüntessék fel magukat, mintha egyaránt jól értenének a szeizmográfiához, az oceanográfiához és az atomfizikához – nem beszélve a világgazdaság összefüggéseirÅ‘l.

Sok kutató szerint még korai lenne hosszú távú és egyértelmű véleményeket hangoztatni. Jane Foley, a holland eredetű, ma már nemzetközi pénzintézetté vált Rabobank Ázsia-szakértÅ‘je is azt mondja, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb: „Az üzleti világ joggal tart más kedvezÅ‘tlen fejleményektÅ‘l is, nemcsak Japántól. Itt van például az észak-afrikai feszültség, amely nyilvánvalóan az olajárakra van hatással. Figyelembe kell venni a humán tényezÅ‘t is, mert hosszú távon nem ismert az sem, miként reagálnak majd az emberek az egyes történésekre. A dolgok megítélése szinte napról napra változik. Ebben a pillanatban a szakértÅ‘k többsége már azt gondolja, hogy a katasztrófa hosszabb ideig érezteti majd a hatását, mint ahogyan azt az elsÅ‘ pillanatokban feltételeztük”.

Azt valóban senki sem tudja például, hogy milyen következményei lehetnek a nukleáris sugárzásnak, hogy miként sikerül biztonságosan ellenÅ‘rzés alá vonni a megsérült atomerÅ‘művet – véli Jane Foley, a Rabobank szakértÅ‘je.

Fukusima valóban láncreakciót indított el. Japánban az erÅ‘mű kiesése miatt komoly energiahiánya alakult ki, amely csak tetézte a földrengés és a cunami okozta károkat. Emiatt leállt egy sor gyár, ezért pedig kiesett az export fÅ‘ként az autó- és elektronikai alkatrészekbÅ‘l. Ez aztán visszavetette a termelést az érintett iparágakban Tajvantól az Egyesült Államokig.

Japánnak valahonnan pótolnia kell az atomerÅ‘mű kiesése miatt hiányzó energiát. Nyilván több földgázt és szenet vásárol majd, ez pedig növeli az energiahordozók iránti keresletet világszerte, és ez felfelé nyomja az árakat – mindez tetézve az arab világ bizonytalanságaival és a nukleáris energia iránti bizalmatlanság erÅ‘södésével. A mostani becslések szerint a kárelhárítás és az újjáépítés 25 trillió jenbe, vagyis 310 milliárd dollárba kerül majd. A Világbank elÅ‘rejelzése szerint pedig legalább öt év kell ahhoz, hogy mindent helyrehozzanak. Minden bizonnyal a márciusi japán katasztrófa lesz a történelem legdrágább természeti csapása. Felmérhetetlen az emberi szenvedés is: ki tudja, mennyi idÅ‘ kell, hogy az áldozatok túltegyék magukat a földrengés és a szökÅ‘ár okozta fájdalmon.