Fotó: MTI/EPA/Alekszandrosz Vlahosz
Hallgassa meg!Elképzelhetetlen, hogy Görögország úrrá legyen a nemzeti össztermékét másfélszeresen meghaladó adósságállományán. A hazai és a nemzetközi sajtó is hangos egy ideje ettÅ‘l a cseppet sem optimista forgatókönyvtÅ‘l. A napokban Brüsszelben folynak tárgyalások, hogy miként lehetne konszolidálni a 330 milliárd eurót is meghaladó görög államadósságot. Portugália esetében kevésbé borúlátóak az elemzÅ‘k, hiszen ott a GDP hetven százalékáról van szó, míg a görögöknél a GDP 150 százalékáról. Egy tekintetben egységesek az álláspontok, Görögországot nem szabad hagyni bedÅ‘lni, mert az nemcsak az eurót teszi tönkre, hanem egész Európára nézve kiszámíthatatlan következményekkel járna.
Görögországban továbbra is egymást érik a sztrájkok, a tiltakozások és az utcai megmozdulások a megszorítások miatt. A görögök állítják, az uniós átlaghoz képest sokkal gyengébb a bérezésük, nagy a munkanélküliség, nincs már mibÅ‘l lefaragni, elvonni. ElemzÅ‘k szerint a görög gazdaságnak nincsenek erÅ‘s szektorai, és nem látni annyi szerkezeti reformlehetÅ‘séget, amely az adósságkonszolidációhoz szükséges lenne. A sok brüsszeli egyeztetés ellenére még mindig megválaszolatlan a kérdés: ki nyelje le a görög deficitet: az eurózóna tagországai vagy az európai adófizetÅ‘k?
Jean-Claude Juncker euróövezeti elnök és Olli Rehn pénzügyi biztos is annyit mondott, hogy a görög kormány óriási eredményeket produkált, de ez még nem elég. Mind a ketten hangsúlyozták az ambiciózus privatizációt, amelybÅ‘l körülbelül ötvenmilliárd eurós bevételre számíthat Görögország. A szocialista görög kormány azonban ódzkodik a további privatizációtól, csakhogy ez lehet a feltétele annak, hogy az európai stabilizációs alapból újabb, több tízmilliárd eurós mentÅ‘hitelt kapjon Görögország. A tavaly összedobott száztíz milliárdos csomag ugyanis nem elegendÅ‘.
A gazdaság tulajdoni szerkezetének az átalakítása hosszú távon csökkentené az államra nehezedÅ‘ terheket. Keményebb adóbeszedési gyakorlatra is szükség van, mert az adófizetési fegyelem tekintetében elég rosszul áll Görögország. Az biztos, hogy fájdalmas politikai döntésekre van szükség az újabb mentÅ‘övhöz.
A BBC munkatársa, a Krétán élÅ‘ újságíró, Békés Erzsébet műsorunkban elmondta, ismerÅ‘sei sokat beszélnek az ország eladósodottságáról. Nagy a keserűség és az érthetetlenség, mert nem tudják elhinni, hogyan juthatott ilyen helyzetbe az ország. Az újságíró szerint egyfajta pánik is érzékelhetÅ‘. Az biztos, hogy a görögöknek is változniuk kell. Sok mindent kellene például megértetni az adófizetÅ‘ polgárokkal, hogy ha nem is szívesen, de kötelességtudóan befizessék az adókat. Görögország óriási mértékben fejlÅ‘dött az uniós tagsága óta, megváltozott a generációk élete. Hatalmas turistaáradat érkezett az országba, minden krétaira például öt turista jutott, így nem volt igény a szolgáltatások minÅ‘ségének a javítására. Most azonban vagy felvirágzás vagy hanyatlás következik. A görögök Békés Erzsébet szerint többéves elhúzódó válságra számítanak, és kreatív megoldást nem igazán tudnak nyújtani, meglehetÅ‘sen tanácstalanok.
A britek kimaradnának
A görög adósság rendezésének kérdése az eurózónán kívül is beszéd tárgya, sok politikus hangoztatja: nem szabad megengedni, hogy az európai adófizetÅ‘k adósságává váljon a görög deficit. A napokban kifejezetten erÅ‘teljesen fogalmazta ezt meg például George Osborne brit pénzügyminiszter. A brit társadalomra egyébként is jellemzÅ‘ valamiféle Európa-ellenesség, amelyre bizonyos politikusok rájátszanak. A közgazdászok szerint Nagy-Britanniának bizonyos szempontból szerencséje hogy nem tagja az eurózónának, mert sokkal komolyabb problémái lettek volna. A mindennapokban viszont a britek nem nagyon érzik, hogy ennek az volt az ára, hogy a brit font a padlón van: a dollárral és az euróval szemben is rossz az árfolyama. Ugyanakkor Nagy-Britanniának is nagy az adósságállománya, és az euróövezet országaiban is nagyobb a gazdasági növekedés, mint a szigetországban. A britek késÅ‘bb fognak nyugdíjba menni, kevesebb nyugdíjat fognak kapni, emelni kell az egyetemi tandíjakat, emelni kellett a forgalmi adót, nehezebben lehet lakáskölcsönt kapni. A legtöbb embernek jóval nehezebb a mindennapi megélhetése. George Osborne ezekre alapozva jelentette ki, hogy Nagy-Britanniának nem kellene részt vennie egy következÅ‘ mentÅ‘csomagban – akár Görögország, akár Portugália esetében. Ugyanakkor Nagy-Britannia gazdasági érdeke még mindig az, hogy az Európai Unió tagja maradjon. Ha pedig Görögország bedÅ‘l, az az egész Európai Uniónak nagyon kellemetlen lesz.
Utolsó frissÃtés: 2011-05-18 09:37:43
