Az államtitkár azért kért szót a meghívott szakmai elÅ‘adók felszólalásai után, mert „az elmúlt két hétben olyan kritikaözönt zúdítottak Magyarországra, amellyel kapcsolatosan még védekezni sem volt lehetÅ‘ségünk”. Kovács jelezte, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre és azt szeretné, ha álláspontját a szakma nemzetközi képviselÅ‘i meghallgatnák.
„Azért tartjuk igazságtalannak azokat a támadásokat, amelyek Magyarországot érték, mert a felmerült kérdésekre megfelelÅ‘ és precíz szakmai válaszaink vannak. Ha ezek nem kielégítÅ‘k, és bebizonyosodik, hogy valamilyen szempontból ütköznek az európai uniós szabályokkal, akkor természetesen nyitottak vagyunk a törvény megváltoztatására” - mondta az MTI-nek az államtitkár.
A mintegy háromszáz részvevÅ‘ elÅ‘tt tartott hozzászólásában Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy az új magyar médiatörvény alapvetÅ‘en egy olyan törvény módosítása, amelynek gyökerei 1986-ra, a kommunista idÅ‘szakra nyúlnak vissza. Megemlítette, hogy 1996-ban történt egy módosítás, de akkor még nem létezett internet.
Azóta viszont a médiumok konvergenciája rendkívüli módon elÅ‘rehaladt és az új törvény alapvetÅ‘en már ezt az új szemléletmódot képviseli, amelynek egyik lényegi eleme az államtitkár szerint az, hogy az egyes médiafajták elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a lapoknak is vannak videoblogjaik, a televízióknak pedig internetes oldalaik.
„Ez a törekvés a törvényben megjelenik, ugyanakkor a szabályozás figyelemmel van arra, hogy milyen hagyományai vannak az egyes szegmenseknek, ezért külön-külön kezeli a médiatípusokat” - tette hozzá.
A médiatörvény egyik legfÅ‘bb okaként az audiovizuális és médiaszolgáltatásokra vonatkozó 2007-es uniós irányelvnek a magyar jogba való átültetésének kötelezettségét jelölte meg Kovács Zoltán. „Ezt az európai direktívát Magyarországnak már 2009-re el kellett volna fogadnia, így tulajdonképpen kötelezettségszegésben voltunk” - mutatott rá.
Másik fÅ‘ cél a közmédiumok megerÅ‘sítése volt, miután „mind intézményi, mind pénzügyi értelemben egy korrupttá vált rendszert örököltünk, amit meg kellett változtatnunk” - fogalmazott az államtitkár. Álláspontja szerint az új törvény megteremti a kereteket és megadja azokat az anyagi forrásokat, amelyekkel „ez a közmédium-rendszer hatékonyan, a közpénzekkel nem pazarlóan bánva a modern kor elvárásainak megfelelÅ‘en tud működni”.
Harmadik célként az önszabályozás kérdésérÅ‘l beszélt Kovács. Mint mondta, az új törvény partnernek tekinti az újságírókat és az újságíró-szervezeteket abban a folyamatban, amelyben a szabályozásnak a véglegesítése és pontos körülhatárolása megtörténik. „Erre maga a hatóság elkezdte már a párbeszédet, ez az Å‘ dolga, ebben a kormánynak nincsen semmilyen szerepe” - hívta fel a figyelmet.
Kovács az MTI-nek elmondta: úgy érzékelte, hogy az önszabályozás meghatározására az újságírókban és az egyes médiumok részérÅ‘l is van hajlandóság. Példaként említette az ATV azon közleményét, miszerint szükség van médiafelügyeletre és a közös munka elindítását megvitatandó kerekasztalra.
„A szabályozás nem jelenti azt, hogy korlátozni szeretnénk a médiát. Szeretnénk azokat a kereteket megerÅ‘síteni és naprakésszé tenni, amelyek a média szabályszerű és biztonságos működéséhez szükségesek” - mutatott rá az államtitkár. Véleménye szerint érdemtelenül kevés szó esik a médiatörvény olyan újdonságairól, mint például a kereskedelmi televíziók számára a reklámpiac feltételeinek szabályozása, valamint a közérdek, az emberi méltóság és a kiskorúak védelme.
Az UNESCO svéd delegációjának szervezésében megrendezett kétnapos konferencián a sajtójoggal és -szabadsággal foglalkozó legjelentÅ‘sebb nemzetközi szerveztek, egyetemi oktatók és kormányképviselÅ‘k tartanak elÅ‘adást.
Jean-Francois Julliard, a Riporterek Határok Nélkül fÅ‘titkára egyebek mellett arról a korábban soha tapasztalt jelenségrÅ‘l beszélt, hogy újabban európai országokban is - név szerint említve Franciaországot, Olaszországot, Bulgáriát és Magyarországot - megsértik a sajtószabadság elvét, s emiatt a párizsi székhelyű szervezetnek egyre nehezebb a demokratikus értékekre hivatkozva fellépnie a világban. „Gyakran kapjuk azt válaszul, hogy inkább söpörjünk a saját házunk táján” - mondta Julliard.
