Kudarcot vallott-e a multikulturalizmus?

Fotó: Flickr/mrehan

Hallgassa meg!

Kudarcot vallott-e a multikulturalizmus? - veti fel a kérdést az egész Nyugat-Európában uralkodó kulturális nyugtalanság. Kivált azt látják problémának, hogy a muszlim lakosság növekszik. Megszokott, hogy kultúrák élnek együtt, sokszor csak egymás mellett, és ez a mégis csak közös élet ne egészen teljes. Számos olyan nehéz kérdés bukkan föl, amilyenekkel Európa lakói korábban nem találkoztak. JellemzÅ‘ eset volt, amikor egy dán karikaturista olyan képet rajzolt, ami a muszlim közösség egy részének nem tetszett, s ott vannak a mindennapok kérdései is: lehet-e burkát hordani, vagy utcán imádkozni.

Egy televíziós műsorban Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnöknek is feltették a kérdést: nem gondolja-e, hogy kudarcot vallott a multikulturalizmus, s hogy ez áll a francia társadalom jó néhány problémájának hátterében. Sarkozy azt mondta, a válasza világos igen: a multikulturalizmus kudarcot vallott. „Az az igazság, hogy egész demokráciánkban túlságosan sokat foglalkoztunk azoknak az identitásával, akik Franciaországba érkeztek, és nem eleget annak az országnak az identitásával, amely befogadta Å‘ket”- mondta a francia államfÅ‘.

Sarkozy magyarázatként hozzáfűzte: természetesen tiszteletben kell tartani mindenkinek a különbözÅ‘ségét – ez teljesen rendjén való -, de Franciaország nem akar olyan társadalmat, ahol a közösségek egymás mellett élnek együtt. Ha valaki Franciaországban él, akkor az ember elfogadja, hogy beleolvad az egyetlen olyan közösségbe, amely a nemzeti közösség. Ha valaki ezt nem akarja elfogadni, akkor nem látjuk szívesen – nyilatkozta Sarkozy.

Fotó: Flickr/lilvanili

A francia elnök szavairól és a nemzeti identitásról óriási vita kezdÅ‘dött. Martin Cohen párizsi vallásszociológus rádiónknak az államfÅ‘ szavainak ellentmondva, azt mondta, a multikulturalizmus nincs veszélyben, azt nem kérdÅ‘jelezik meg sem Franciaországba, sem Németországban, sem Nagy-Britanniában: nem vonják kétségbe, hogy tisztelni kell a különbözÅ‘ségeket, illetve elfogadják a diszkrimináció tilalmát, még ha ezekben az országokban a gyakorlatban létezik is megkülönböztetés.

Elvileg az említett államokban elutasítják a hátrányos megkülönböztetést, manapság azonban az emberek érzékenyebbek ezekre a kérdésekre. Azt is lehet mondani, hogy nagyobb a félelem attól, hogy a kulturális-, vallási különbözÅ‘ségek kifejezÅ‘dése a társadalmi vagy nemzeti kohézió töredezettségével jár. Ez a kettÅ‘ nem egészen ugyanaz, de gyakorta együtt jelentkezik – mondta a francia szociológus. Martin Cohen úgy véli, ezt a félelmet mesterségesen tartják életben a politikusok, akik ezzel szavazatokat akarnak szerezni a leginkább nacionalista rétegbÅ‘l vagy az olyan szegények körébÅ‘l, akik esendÅ‘nek érzik magukat attól, hogy a társadalom kiszélesedik, hogy sokszínű lesz - mondta a francia szociológus Martin Cohen.

Rostoványi Zsolt iszlámszakértÅ‘ szerint azonban Nyugat-Európában általánosan elterjedt nézet - fÅ‘ként a bevándorolt muszlim kisebbségek kapcsán -, hogy a multikulturalizmus kudarcot vallott, ahogy azt egy beszédében Angela Merkel német kancellár is megfogalmazta. A magyar szakember azonban felhívta rá a figyelmet, hogy a multikulturalizmus fogalmával óvatosan kell bánni, mert többféle módon lehet azt értelmezni. Rostoványi Zsolt szerint, akik kudarcról beszélnek, azok a fogalmat úgy értelmezik, hogy kulturális közösségek szeparálódva, szinte gettósodva élnek egymás mellett, anélkül, hogy különösebb kapcsolat lenne közöttük, illetve lennének közös értékeik, lenne közös nevezÅ‘ a társadalomban.

Rostoványi Zsolt azonban hozzátette, hogy vannak országok, ahol a többféle kultúra jelenléte a társadalomban bevált, ilyen állam például Kanada.

Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu