Fotó: Simó EndreA törvénymódosítást beterjesztő Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt frakcióvezetője, Solymos László szerint lehetett volna jobb is az eredmény, de kis lépésekkel lehet előre lépni, és ez egy olyan lépés, ami mindenképpen előbbre viszi ezt az ügyet. A frakcióvezető elmondta: sok kompromisszumot kötöttek. Az egyik, amelybe nehéz szívvel egyeztek bele, az a kisebbségi tévéműsorok kötelező szlovák feliratozásának megtartása. Ez komoly költségtöbbletet és versenyhátrányt jelent a felvidéki magyar tévéstúdióknak.
A hivataloknak kötelező lesz bebiztosítani azt a jogot, hogy a területeken élő kisebbségi lakos tudjon szóban és írásban kommunikálni a hivatallal. Az egészségügyi intézményeknél ez nem lesz kötelező.
A parlament nem fogadta el azt a javaslatot sem, hogy a városi és községi rendőrök egymás között anyanyelvükön kommunikálhassanak anélkül, hogy a harmadik fél beleegyezését kérnék ehhez. Andrej Dostál konzervatív képviselő, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt frakciójának tagja konstruktív javaslattal állt elő: kezdeményezte, hogy szüntessék meg a szankciók lehetőségét a nyelvhasználattal kapcsolatban. Vagyis a szlovák nyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati jogszabály esetében is töröljék el a büntetéseket. Nemrégiben pozsonyi látogatása alkalmával hasonló javaslatot fogalmazott meg Martonyi János magyar külügyminiszter is. A szlovák parlament nem fogadta el a javaslatot.
Csakúgy, mint a ruszinok képviselőjeként fellépő Mikuláš Krajčovič beterjesztését sem, hogy a normát vonják vissza, mert fölösleges és végrehajthatatlan. A Szlovákiában élő ruszinok és ukránok nem ismerik az azbukát (a ruszin abc-t) írásban tehát nem is tudnának élni a törvény adta jogaikkal - magyarázta a magát korábban szlováknak, a mostani képszámlálástól azonban már ruszinnak valló baloldali képviselő.
A kisebbségi nyelvhasználati törvény megőrzi a status quót, vagyis marad a tíz évvel ezelőtt összeállított kétnyelvű település-lista. A mostani népszámlálás után még nem lehet kitenni a magyar táblát, ha egy település kisebbségi lakossága eléri a 15 százalékot. Csak tíz év múlva. Tehát ha a 2021-es népszámlálás alkalmával is meglesz a 15 százalékos arány. Ez volt az Egyszerű Emberek Csoport legfőbb követelése. A kormánykoalíció pedig elfogadta.
Ha a köztársasági elnök is aláírja, a kisebbségi nyelvhasználati törvény július elsejétől léphet hatályba.
Utolsó frissítés: 2011-05-26 17:24:45
