Németh Zsolt: európai kérdés a kisebbségi nyelvhasználat

Fotó: MTI/Földi ImreFotó: MTI/Földi Imre
A kisebbségi nyelvhasználat szabályozása és javítása fontos kérdés lesz a következő évek európai jogfejlődésében - mondta Vasárnapi Újság című műsorunkban a külügyi államtitkár. Németh Zsolt szerint a lisszaboni szerződés elfogadásával az Európai Uniónak is lehetősége van arra, hogy az Európa Tanács által jóváhagyott nyelvi jogok chartájára támaszkodjon. A kínai miniszterelnök magyarországi látogatásáról azt mondta az államtitkár, hogy az együttműködés elmélyítését már az Egyesült Államok is szorgalmazza, mint ahogy azt az amerikai külügyminiszter is jelezte budapesti megbeszélésein.

Hallgassa meg

A június végén befejeződött magyar uniós elnökséggel kapcsolatban Németh Zsolt azt mondta: általában van egyfajta bizalmatlanság azzal szemben, aki még nem töltötte be ezt a posztot, az azon túlmutató bizalmatlanságot pedig indokolatlannak tartja. Úgy véli, Magyarország most már végképp az EU nagykorú tagjává vált.

A NATO és az unió közötti együttműködés célja az emberi jogok védelme – mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Budapesten. Kérdés, hogy ez kiterjed-e a határon túli magyarok emberi jogainak védelmére is, azaz számíthatunk-e abban Amerikára, hogy ne legyenek magyarverések.

Németh Zsolt elmondta, Hillary Clinton a Tom Lantos Intézet megnyitójára érkezett Magyarországra, és Lantos Tamás olyan amerikai politikus volt, aki magyarnak is vallotta magát, és sokat tett a határon túli magyarok emberi jogaiért a korábbi évtizedekben. A külügyi államtitkár szerint Hillary Clinton látogatása azt is jelenti, hogy Amerika és Magyarország megerősítette a szövetségét. Bízik benne, hogy az intézet a roma jogok, és általában a kisebbségi jogok területén fontos tevékenységet végez majd.

Németh Zsolt kijelentette: a határon túli magyaroknak fel kell készülniük arra, hogy a következő években meg kell jelenniük a nemzetközi színtéren is, meg kell születnie a határon túli magyarok önálló külpolitikájának, és bízik abban, hogy a magyar kormány e törekvés mögé tud állni.

A Tom Lantos Intézet egyik célja a tolerancia eszméjének hirdetése. Hogy ez kiterjed-e a határon túli magyarok nyelvhasználatára, erről Németh Zsolt úgy vélekedett, fontos kérdés lesz Európában, hogy sikerül-e javítani a kisebbségi nyelvek védelmét. Eszköz erre az, hogy a lisszaboni szerződés elfogadásával az Európai Uniónak is lehetősége van arra, hogy az Európa Tanács által jóváhagyott nyelvi jogok chartájára támaszkodjon. Tehát a lehetőségek megvannak, és sok pozitív példa létezik az EU-ban, említeni lehet itt Finnországot. „Szlovákiában viszont – mondta az államtitkár - olyan törvényt hoztak, amely nagyon gyenge orvosság arra a nagyon súlyos betegségre, amelyet az állami nyelvtörvény jelentett.”

Németh Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány figyeli a szlovákiai nyelvhasználati jogokat, és úgy látja, hogy a szlovák kormányban örvendetes módon megvan a tárgyalási készség, de még hosszú út vezet az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatának egyensúlyáig.

A magyar-kínai együttműködésről az államtitkár azt mondta, a kínai miniszterelnök, majd az amerikai külügyminiszter látogatása azt jelzi, hogy Magyarország kiemelt nemzetközi figyelmet élvez. És nemcsak mi folytatunk aktív Kína-politikát, hanem az EU is, sőt, Hillary Clinton is biztatott minket arra, hogy mélyítsük el a Kínával fenntartott kapcsolatokat. Németh Zsolt szerint nagyon fontos, hogy Magyarország a multinacionális cégek termelési bázisává váljon, és a kormány úgy tekint Kínára, hogy az előbb-utóbb betelepíti a termelése egy részét az unióba. És ebben a helyzetben Magyarországnak komoly előnyei lehetnek.

A Kárpátalján néhány hete még ukrán állami szervek próbáltak megfélemlíteni magyar állampolgárságért folyamodó magyarokat. Németh Zsolt elmondta, a titkosszolgálatok valóban zaklatták az ottani magyarokat, de a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően ezek a zaklatások befejeződtek.
 

Utolsó frissítés: 2011-07-04 10:45:52




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Külhon > Németh Zsolt: európai kérdés a kisebbségi nyelvhasználat >