Az MKP elégedetlen a nyelvtörvény módosításával

Hallgassa meg!

 A Magyar Koalíció Pártja értelmezése szerint a szlovákiai magyarnak megint harcolnia kell, hogy beszélhessen magyarul a hivatalban. Pedig oda nem azért megy az ember, hanem azért, hogy intézkedjen. Berényi József, az MKP elnöke ezt tartja a május 25-én megszavazott kisebbségi nyelvhasználati törvénymódosítás legfőbb hibájának. „Most először fordul elő az, hogy a hivatalokban megszabhatják, hogy mikor lehet a kisebbség nyelvén ügyet intézni, ami azt jelenti, hogy ha egy polgármester nem akarja, hogy a magyaroknak ott nyelvhasználati lehetőségei legyenek, akkor megszabhatja azt, hogy hétfőn egytől-kettőig intézik magyarul az ügyeket. Ha kedden vagy szerdán tud menni az állampolgár munkájából szabadulva, nem intézheti magyarul. Ilyen jellegű korlátozás idáig nem volt” - mondja a pártelnök.

Kifogásolja azt is, ami a sajtóra vonatkozik. Eszerint a földrajzi helységnevek esetén az állami nyelv mellett lehet használni a kisebbségek nyelvén használatos megfelelőt. Berényi József szerint ez azt mutatja, hogy megint csak visszalépés történt, mert kifogásolhatják, hogy miért nincs föltüntetve szlovákul is magyar szövegkörnyezetben a helységnév. „Ezt a küzdelmet már elég régóta folytatjuk, és bíztam benne, hogy a Radicova-kormány ebben végre mellénk áll, és ezeket a dolgokat eltörli, ennek ellenére megerősítették” - mondta a pártelnök. .

Ugyanilyen neuralgikus pont az, hogy a szlovák „nemzetébresztőkről” elnevezett helységneveket továbbra sem lehet használni. Tehát nem lehet Diószeget, Szeredet, Bőst , ezek mind olyan helységnevek, amelyeket valamilyen szlovák történelmi személyiségről neveztek el.

Berényi szerint nem szolgálja a magyarság érdekeit, hogy a 15 százalékos nyelvi küszöb érvényesítését kitolták 2021, vagyis a legközelebbi népszámlálás utáni időre. Azt mondja: amikor minden nemzetközi szervezet 10 százalékot akart átültetni, és a 15 százalék már eleve kompromisszum lett volna, erre olyan megoldás született, hogy a 2021-es évtől lehet majd alkalmazni a 15 százalékot, ami inkább a nevetség tárgya, mint tényleges politikai és jogi megoldás.