Teherán eddig nem fejezte ki egyértelműen, hogy hajlandó-e újabb megbeszéléseket folytatni Németország, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország képviselőivel, hogy meggyőzze őket, nem készül atomfegyverek előállítására békés célú nukleáris programjának leple alatt.
A hat hatalom a november 15-vel kezdődő héten szeretné újrakezdeni a tárgyalásokat, amelyek tavaly októberben maradtak abba, két hónappal azelőtt, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elmarasztalta volna Iránt, amiért két évig eltitkolt egy második urándúsítási projektet. Az Európai Unió megkeresésére reagálva egy magas beosztású iráni tisztségviselő hétfőn elmondta, bármikor készek újra tárgyalóasztalhoz ülni, ha - egyéb más feltételek teljesülése mellett - a megbeszélések témáját előre tisztázzák.
Irán ragaszkodik a békés célú atomtechnika fejlesztésének jogához, de a program rejtegetése és az ENSZ-vizsgálatok folyamatos megakadályozása aggodalmakat kelt a nemzetközi közösségben. Az iszlám köztársaság első, orosz segítséggel épülő atomerőműve hamarosan megkezdi működését, és az ország további 20 nukleáris létesítmény felépítését tervezi a közeljövőben.
Moszkva sokáig azon fáradozott, hogy enyhítse a Nyugat Irán elszigetelésére tett erőfeszítéseit, de miután az iszlám állam 2006-ban a nagyhatalmak gazdasági és diplomáciai kedvezményeket kilátásba helyező ajánlatának hatására sem függesztette fel az urán dúsítását, keményebb álláspontra helyezkedett. Júniusban Oroszország is csatlakozott az ENSZ újabb szankcióihoz, később pedig bejelentette, hogy mégsem ad el Iránnak Sz-300-as légvédelmi rakétákat.
