Sotomayornak keddi szenátusi meghallgatásán volt először esélye arra, hogy megcáfolja bírálóit. A republikánusok szenvedélyes egyéniségnek állították be, akinek az érzelmei irányítják a döntéseit. A The New York Times szerint azonban Sotomayor a meghallgatáson annyira visszafogta magát, hogy már-már unalmas volt. Mindenekelőtt arról kellett meggyőznie a hallgatóságát, hogy amennyiben megválasztják legfelsőbb bírónak, nem fog előítéletes döntéseket hozni.
A bölcs latin asszonyra vonatkozó megjegyzését is leginkább a republikánusok támadták, rasszistának bélyegezve őt. Sotomayor kedden kifejtette: ez a mondata – amely egyébként úgy szólt: „egy bölcs spanyolajkú asszony a maga gazdag élettapasztalatával gyakrabban jut jobb következtetésekre” –, tulajdonképpen csak játék volt a szavakkal, és szó sem volt a férfiak, még kevésbé a fehérek diszkriminálásáról. „Minden kétséget kizáróan szeretném kijelenteni: nem hiszek sem faji, sem etnikai, sem nemi csoportok különbségében, abban, hogy bármelyik csoport is előnyt élvezzen a másik rovására. Abban hiszek, hogy minden egyes embernek azonos lehetősége van arra, hogy jó és bölcs bíró váljék belőle, függetlenül a hovatartozásától vagy az élettapasztalatától” – mondta az egyébként Puerto Ricó-i szülők gyermekeként már az Egyesült Államokban született Sotomayor.
Ha a jelölését megszavazzák – és ez minden bizonnyal így lesz a száztagú szenátusban, ahol hatvan helye van a demokratáknak –, akkor Sonia Sotomayor lesz az Egyesült Államok történetének első spanyolajkú alkotmánybírája.
Járai Judit (Washington), MR Online
