Fotó: Flickr/iGencA román szaktárca rámutatott, hogy a Nemzetközi Bírósághoz intézett kérdés nem tette lehetővé, hogy az ICJ lényegi, tartalmi vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A hágai bíróság csak a függetlenségi nyilatkozat törvényességének kérdésében foglalt állást, és nem nyilvánított véleményt annak jogi következményeiről, azaz egy "állítólagos új állam létrehozásáról" - olvasható a közleményben.
A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg a döntésről szóló határozatban, hogy a hozzá intézett kérdés korlátozott jellegű, ugyanis az nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire, vagyis arra, hogy Koszovó államiságot szerzett-e, és a függetlenség elismerésének jogi következményei érvényesek-e.
Így Románia szerint az ICJ nem vizsgálta meg, hogy a függetlenséget kimondó nyilatkozat törvényes módon vezetett-e egy új állam létrehozásához, sem azt, hogy a nemzetközi jog feljogosítja-e Koszovót függetlenségének kikiáltására.
A román külügyi közlemény szerint az ICJ világosan rámutat arra is, hogy nem vizsgálhatja meg az önrendelkezéshez való jog alkalmazását ebben az esetben, mivel ez a hozzá intézett kérdés témakörén kívül helyezkedik el.
"Románia ezért továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és reméli, hogy Belgrád és Pristina között újrakezdődik a párbeszéd egy olyan megoldás találása érdekében, amely mindkét fél érdekeinek megfelel" - olvasható a közleményben.
Románia azon országok közé tartozik, amelyek kezdettől fogva ellenezték Koszovó függetlenségét.
