Sólyom: példamutató Szerbia kisebbségi politikája

A köztársasági elnök kijelentette, "Szerbia példamutató és európai kisebbségi politikáját jelzi", hogy Belgrád "nemhogy nem ellenezte, hanem mindenben támogatta" a magyar államfőnek a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tett háromnapos vajdasági körútját. Szerbia "valóban példát mutat a többi Kárpát-medencei országnak a kollektív kisebbségi jogok és a kulturális autonómia elismerésével, a nemzeti tanácsok felállításával" - tette hozzá.

Sólyom László elmondta, a magyar és a szerb elnöki kabinet közvetlen kapcsolatot - "forró drótot" - létesít egyrészt a kisebbségeknek a kulturális és iskolai ügyeit érintő témákban, másrészt gazdasági kérdésekben. Felidézte, hogy a legutóbbi szerb-magyar államfői találkozón - tavaly decemberben Szabadkán (Subotica) - közös levelet fogalmaztak meg a magyar és a szerb tudományos akadémia elnökének, kérve, hogy állítsanak föl történész bizottságot a II. világháború végnapjaiban a Vajdaságban történt események objektív kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már felállt ez a testület, "reméljük, a szerb akadémia is hamarosan megteszi ezt a lépést".

Boris Tadic elmondta, az év végéig megépül a Budapest-Belgrád autópályának a magyar határ és a szerb főváros közötti szakasza. Ez szavai szerint a magyar gazdaság fejlődéséhez is hozzá fog járulni. Az oktatásról szólva úgy fogalmazott: foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert ez a kulturális önazonosság megőrzésének fontos eszköze. Az oktatásról szólva úgy fogalmazott: foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert ez a kulturális önazonosság megőrzésének fontos eszköze.

Sólyom László előzőleg Újvidéken a Duna-parton megkoszorúzta a fasizmus áldozatainak emlékművét. A köztársasági elnök háromnapos vajdasági körútjának zárásaként vasárnap este Szabadkán beszédet mond a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség március 15-i ünnepi megemlékezésén.

A magyar államfő háromnapos vajdasági útjának tapasztalatait így összegezte: "Ez egy nagyon szép és jó látogatás volt és tulajdonképpen azt erősítette, hogy az itteni magyar nemzetiség mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy Szerbia Európa felé közeledhessen. Biztos vagyok benne, hogy a két országnak a hivatalos, nagyon jó viszonya rendkívül kedvező feltételeket biztosít."
 

Az unió nem fordíthat hátat

Az Európai Uniónak foglalkoznia kell a kisebbségi konfliktusokkal - jelentette ki Sólyom László. "Az Európai Unió nem fordíthatja el kényesen a fejét, ha kisebbségi konfliktust lát, hanem foglalkoznia kell vele; Magyarország közelgő uniós elnökségét erre is fel kell használnunk" - mondta a köztársasági elnök a Vajdasági Magyar Szövetségnek a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén tartott megemlékezésén. Kifejtette: ha az Európai Unió be akarja tölteni hivatását, "akkor az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia".

 

Vihart kavartak a köztársasági elnök szavai

A Szlovák Nemzeti Párt szerint a pozsonyi kormánynak Brüsszelben javasolnia kellene, hogy Magyarország mindaddig ne tölthesse be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, amíg fel nem hagy irredenta és "nagymagyar"törekvéseivel. Ján Slota, az SNS elnöke pártja honlapján vasárnap megjelent közleményében úgy vélte, hogy Szlovákiának ezzel kellene tiltakoznia Sólyom László magyar köztársasági elnök szerbiai látogatásán tett kijelentései ellen.

"Sólyom kijelentése, miszerint a szlovákiai, szerbiai és romániai magyaroknak csak idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet, igazolja a nagymagyar sovinizmus fokozódását" - áll a dokumentumban.

"Meglepett, hogy Sólyom elnök úr ilyen messzire ment el, és újra beavatkozik egy idegen állam belügyeibe" - jelentette ki a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában Pavol Hrusovsky, az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke. Megjegyezte: szerinte Sólyomnak mint egy szomszédos ország elnökének azonban "politikai joga van" ehhez.

Robert Fico kormányfő a TA3 hírtelevíziónak vasárnap este adott interjújában ugyancsak bírálta Sólyom szerbiai nyilatkozatait, s elfogadhatatlannak minősítette, hogy a szlovákot idegen nyelvként oktassák Szlovákiában. "Vannak dolgok, amelyek nem képezhetik vita tárgyát" - húzta alá a miniszterelnök. Kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő közölte: felkérte Ivan Gasparovic államfőt, hogy adja vissza a parlamentnek a hazafiassági törvényt. Annak tartalmával a kormányfőnek nincs baja, csak azt szeretné elérni, hogy a jogszabály ne április elsején, hanem szeptember elsején lépjen életbe.
 

Sólyom nem gondolkodik újrajelölésén

A Népszabadság kérdésére, hogy felkérés esetén vállalna-e egy újabb ötéves elnöki mandátumot, Sólyom azt mondta, "idő előttinek tekinti" ezt a kérdést. "Magyarországon az elnököt a parlament választja, majd ha lesz új parlament az áprilisi választások után, akkor kell ezen gondolkodni" - mondta.