Fotó: MR/Pintér Zsolt
Hallgassa meg!A francia elnök júliusban jelentette be, hogy a közbiztonság javítása érdekében háromszáz illegális romatábort zárat be, és kiutasít az országból minden Romániából és Bulgáriából érkezett romát, aki szabálysértést követett el. Nicolas Sárközy bejelentésének visszhangja egészen Brüsszelig ért, és még tovább, keletre is terjedt. Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja vitát kezdeményezett az európai romák helyzetéről, egyelőre az álláspontok, illetve a francia helyzet elemzése folyik – mondja az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Szűcs Tamás úgy véli, pusztán azért, mert valaki roma, nyilvánvalóan nem lehet száműzni egyik tagállam területéről sem, ugyanakkor az is nyilvánvaló, ha valaki szabálysértést követ el, akkor az adott tagállam kormányának joga van és kötelessége is megtenni az erre vonatkozó intézkedéseket. Hogy ezek az intézkedések arányosak-e, illetve, hogy konkrétan milyen esetek történtek, egyelőre nem látni világosan.
Ausztriában Sarközi is bírálta Sarkozyt. Rudolf Sarközi, az ausztriai roma népcsoport tanácselnökéről van szó, aki tiltakozásra szólította fel az osztrák kormányt, és elküldte az ausztriai cigányokról szóló könyvét névrokonának, emlékeztetve Nicolas Sárközyt arra, hogy mindkettejük nevének eredete egyértelmű, jellegzetes roma név. Csehországban a külügyminiszter rasszistának nevezte a francia államfőt, miniszterelnöke szerint viszont arról van szó, hogy a romániai romák életvezetése elfogadhatatlan Franciaországban. Állást foglalt a Minority Rites Group is. A kisebbségek jogvédelmével foglalkozó szervezet azt írja, az uniós állampolgárok szabad mozgását csak akkor lehet korlátozni, ha az a közbiztonságot, vagy a közegészséget fenyegeti, de ezt nem lehet önkényesen, vagy kollektíven emberek egy csoportjára alkalmazni. A franciaországi romák ügyében Soros György magyar származású üzletember is állást foglalt. Elítéli Sárközy romák elleni fellépését, és hosszú távú európai megoldást sürget. Mint írja, a romák helyzete nemcsak egy rövid távú biztonsági probléma, ez aláaknázza az európai értékeket és a jogi alapelveket, és nem kezeli a probléma okát.
Mohácsi Viktória korábbi uniós parlamenti képviselő a 180 percben emlékeztetett rá, hogy 2007-2008-ban a kelet-közép-európai országokban megerősödő szélsőséges csoportok, illetve a koszovói háború és szerb etnikai összetűzések miatt körülbelül 120-140 ezer ember került Olaszországba, ahonan Berlusconi közbiztonsági csomagjára hivatkozva lassan elüldözték a cigányokat, több száz gyereket vettek el szüleiktől, csak azért, mert koldultak, majd a koldulást később a közbiztonságot veszélyeztető bűncselekménnyé minősítették. Ez a minősítés aztán megjelent a svájci belpolitikai intézkedési csomagokban, és most Franciaország is hasonló lépésre készül. A volt uniós képviselő arra számít, hogy a kitoloncolt romák következő állomása Spanyolország lesz, és ugyanígy Madrid is meghozza majd ezeket a közbiztonsági intézkedéseket. Mohácsi abban bízik, hogy az uniós vizsgálóbizottság diszkriminatívnak vagy az uniós szabályokkal ellentétesnek ítéli majd ezeket a lépéseket, és az ügy a luxemburgi bíróság, illetve az EU-s bizottságok elé kerül. Az eljárás szerinte gyors lesz, és akár pár héten belül születhet megnyugtató megoldás.
Utolsó frissítés: 2010-08-31 19:29:43
