180 perc Dobozi Pálma Tóth Vali (London) Haják-Szabó Mária (Pozsony) - 2010.03.19. 11:36
Fotó: MR - Neubauer Rudolf
Hallgassa megA Rezidens Szövetség adatai szerint a budapesti végzősök hetven, a vidékiek ötven százaléka írta alá a nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy nem kezdik el a szakorvosképzést, ha a minisztérium nem módosítja a vitatott rendeletet. A legtöbb leendő rezidensnek az a gondja, hogy a kiképzett szakorvosok négy évig nem vállalhatnak külföldön munkát, pontosabban csak akkor, ha visszafizetik a képzésük költségeit. Miközben például a jogászok és közgazdászok mehetnek nyugodtan külföldre.
Egy kezdő magyar orvostanonc nettó 95 ezret visz haza, külföldön akár ennek a tízszeresét is megkeresheti. Ennek ellenére a magyar doktorok itthon szeretnének maradni, de az új szabályozás mindenkit elriaszt a hazai szakképzéstől. - ezt állította Papp Magor, a Rezidens Szövetség elnöke a miniszterrel folytatott tegnapi nyilvános vitán. „A rezidensek betegellátó munkát végeznek, átlagosan heti ötven-hatvan órában. Ők hagyják el utoljára a kórházat, és mindezért nagyon alacsony bért kapnak. A fiatal orvosok joggal várják el, hogy ne szankciókkal, hanem motivációval próbálják őket valahova kötni.”
Arról, hogy mennyit kellene visszafizetnie annak, aki mégis idő előtt külföldre megy, eltérő számokat kaptunk a Rezidens Szövetségtől és a minisztériumtól. előbbi öt-hat millió forint közé teszi az összeget, míg a tárca számaiból 2,5-3,5 millió forint jön ki. Egy viszont biztos: az elmúlt években folyamatosan nőtt a külföldre távozó magyar orvosok száma. 2005-ben 604-en kérték ki az ehhez szükséges papírokat, míg tavaly már 887-en.
A magyar egészségügyből 2500 orvos hiányzik egy négy évvel ezelőtti felmérés szerint. Ennél frissebb adatot senki nem tudott mondani. És bár ez is hét százalékos hiányt jelent, a Kórházszövetség szerint azóta még rosszabb a helyzet. Az viszont már a szaktárca friss felmérésében található, hogy a legnagyobb hiány többek között csecsemő- és gyermekgyógyászokból, patológusból, tüdőgyógyászból és traumatológusból van.
Nagy –Britanniában egyre kevésbé vonzó az orvosi pálya
Nagy-Britanniában sem könnyű az élete annak, aki orvos szeretne lenni. Az egyetemi alapképzés valamivel rövidebb, mint Magyarországon, ám, mint minden brit egyetemen, az orvosin is kell tandíjat fizetni. A szociális helyzettől és a tanulmányi eredményektől függően ezt némileg ellensúlyozhatják különböző ösztöndíjak, ám így is könnyen összejöhet több tízezer fontos adósság is a diploma megszerzéséig. Nem csoda, hogy az utóbbi években egyre kevésbé vonzó az orvosi pálya. A kezdő orvosok keveset keresnek, viszont elképesztően sokat kell dolgozniuk: akár heti hetven-nyolcvan-kilencven órát is, majd a szakképzési helyekért további öldöklő küzdelem folyik. Ezt a több éves harcot pedig kevesen vállalják, így néhány éven belül szakemberhiány várható.
A végzett, kezdő orvosok adminisztratív korlátozások nélkül mehetnek külföldre is dolgozni. A brit egészségügy szerencséjére azonban egyelőre jóval többen akarnak ott dolgozni, mint ahányan külföldre távoznának. Tehát a rendszer gondjait átmenetileg megoldhatják a külföldi alkalmi helyettesítők, ám egyre többen szorgalmazzák, hogy gondolják át az orvosképzés teljes rendszerét, hiszen nem lehet mindig a külföldiektől várni, hogy - jó pénzért - majd megoldják a brit egészségügy problémáit.
Szlovákiában kórházi osztályokat zárnak be az orvoshiány miatt
Pozsonyban és környékén, illetve az egyetemi kórházakban nincs orvoshiány. A járási és városi kórházakban azonban osztályokat kell bezárni, mert nincs, aki gyógyítson. A Pozsonytól csak ötven kilométerre fekvő Galántán a járási kórházban bezárt a gyermekosztály, és az ideggyógyászaton sem tudják megnyitni a fekvő részleget, mert nincs elég orvos, pedig 1825 eurót kínál a kórház a neurológus szakembernek. Tehát már nemcsak Kelet-, hanem Nyugat-Szlovákiában is ukrán orvosokkal oldják majd meg a szakemberhiányt.
Évente 700-750 fiatal végez az orvosi karokon, egyharmaduk külföldön vállal munkát. Tavaly 214-en távoztak, és 3219 orvos hiányzik a szlovákiai egészségügyből. „A hiányt leggyorsabban úgy enyhíthetnénk, ha a következő öt évben egyetlenegy orvos sem menne külföldre dolgozni. Ez az út természetesen nem járható. Ellenben segíteni lehet a hiányszakmák képviselőinek - mondja az egészségügyi tárca szóvivője. - Az egészségügyi operációs program keretében uniós forrásokból jelentősen támogatjuk azokat az orvosokat, akik minden csábítás ellenére maradnak a hiányterületeken. Majdnem egy másik fizetéssel felér az így folyósított támogatás. És természetesen a hagyományos, az alkalmazottaknak járó különböző kedvezmények, például lakás biztosítása is az orvosok megtartását szolgálja.” A szóvivő megerősítette: egyelőre nem merült fel annak a lehetősége, hogy a külföldre távozó fiatal orvosoktól visszakérjék a képzésükre fordított milliókat. Akárcsak Magyarországon, Szlovákiában is ingyenes az orvosképzés.
Romániában nem sikerült a helyben maradás elrendelése
A romániai rezidensképzés rendszerében nem kötelezik a fiatal szakorvosokat, hogy bármennyi időszakot is az országban vállaljanak munkát, bár volt kísérlet arra, hogy ezzel a módszerrel tartsák itthon a végzősöket. 2007-ben az akkori egészségügyi miniszter előterjesztett egy törvénytervezetet, amely arra kötelezte volna az orvosokat, hogy a rezidensképzés időszakának kétszeres idejére Romániában vállaljanak munkát, ellenkező esetben visszafizetendő lett volna a tanulmányi költség. Mivel a képzés három és hét év közötti időszak, hat és tizennégy év közötti időre röghöz kötötték volna az orvosokat. A kezdeményezés óriási tiltakozást váltott ki, így elfogadása meghiúsult.
A romániai egészségügyi rendszernek más bajai vannak: a szakorvosok a rezidensképzés után azzal találják szembe magukat, hogy az akut orvoshiány ellenére zárolták az állásokat. Időnként a minisztérium megnyit egy kis rést, legutóbb tavaly decemberben tett ígértet az egészségügyi miniszter az utcán tüntető rezidenseknek, hogy meghirdetnek kétezer orvos állást. Most viszont már leépítésről beszélnek, nem pedig alkalmazásokról. Ha tehát végeznek a szakorvosok, kereshetik a helyüket a nagyvilágban, mert a jelenleg érvényes szabályok szerint egyetlen orvos sem alkalmazható az állami egészségügyi rendszerben. Románia uniós csatlakozása után becslések szerint ötezer romániai orvos vállalt munkát külföldön, csak Franciaországban két év alatt 800 romániai orvost alkalmaztak.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
