Uniós probléma lett a római kitoloncolás

Rómából tömegével szállítanák haza a román hajléktalanokat – az eljárás miatt Bukarest többször tiltakozott. A két ország közötti diplomáciai bonyodalom gyorsan uniós üggyé dagadhat – hiszen a gyors bővítés, illetve a szabad mozgásban rejlő problémákra világít rá.

Senkit nem lehet bőrszíne vagy etnikai hovatartozása alapján kiutasítani, de a fogadó ország megteheti ezt olyan egyének esetében, akik a közrendet veszélyeztetik, bűncselekményt követnek el, vagy nem tudják hitelt érdemlően igazolni, hogy letelepedésük nem jelent elviselhetetlen terhet a fogadó országnak – idézte Johannes Laitenberger vezető szóvivő a három hónapot meghaladó tartózkodást szabályozó uniós direktíva legfontosabb elemeit.

Ezután utalva az olasz kormány minapi lépésére, hozzátette: – Azok a cselekmények, amikről most beszélünk, társadalom ellenes tettek, vagy bűntettek, amelyeket egyének követtek el. Nem Románia előkészítetlen uniós felvételével magyarázhatók az Olaszországban tapasztalható problémák, ahogy ezt az európai sajtóban ma számtalan cikk sugallja.

A probléma rendkívül kényes, hiszen puszta gyanú alapján senkit nem lehet megállítani az unió belső határain, ha az illetőnek van személyi igazolványa vagy útlevele. Ez pedig automatikusan három hónapos tartózkodásra jogosít fel – bárkit. Ha viszont probléma adódik, bűncselekmény, vagy három hónap után sincs az illetőnek jövedelme és egészségbiztosítása, elindulhat a kiutasítási procedúra, de ez nem automatikus. A nem kívánatos személynek egy hónapja van a távozásra. Ezt a 30 napot viszont az esetek többségében arra használják ki az érintettek, hogy eltűnjenek a helyi hatóságok szeme elől és a fogadó ország egy másik városában vagy régiójában folytassák azt az életmódot, ami miatt kiutasították őket.
(Keleti Miklós, Brüsszel)

Hallgassa meg!Utolsó frissítés: 2007-11-06 07:05:18