Fotó: MR/Pálfi Balázs
Hallgassa meg a Szombat Délelőttben elhangzott összefoglalót!
A két órás séta 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor indul a Tudományos Akadémia elől. Megismertetik az érdeklődőket az MTA épületével, a tér nevezetes szobraival. Megemlékeznek a régi Hild József-féle klasszicista palotasorról, felelevenítik a Lánchíd, a Clark Ádám-féle Alagút és a Budavári Sikló történetét.
Buza Péter városvédő a Lánchíd legendáiról szólva a Kossuth Rádióban felidézte: Széchenyi István az átadott hidat nem látta, csupán szerkezetkészen. “A felépítményrész változott, azonban a konstrukció, az alapszerkezet tekintetében nincs változás. Amikor 1849-ben megszűnt a beruházási tevékenység, lepadlózták a szerkezetet, azon át is vonultak az orszták csapatok” – fogalmazott.
A legenda szerint a szobrász Marschalkó János szégyenében a Dunába ugrott, amikor egy suszterinas “felfedezte”, hogy az oroszlánnak nyelve, és ezen mások is gúnyolódtak. Mindez nem igaz, ráadásul az oroszlánoknak van nyelvük, csak nem lógatják ki. “Nem hőségben lihegő kutyák" – jegyezte meg a városvédő.
Buza Péter műsorunkban elmondta azt is, nem igaz, hogy a magyar ipar nem volt képes a híd felépítésére, nagyon sok öntött vas eleme a diósgyőri kohóban készült.
Széchenyi egy londoni öntödében találkozott Adam Clarkkal. 1834-ben a Hunter & English-nél dolgozott Clark gépépítő mérnökként. Ott, ahol Széchenyi István a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. A nagyszerű tervek megvalósításához még nem kedvezett az idő, de a munkakapcsolatnak köszönhetően egy évvel később művezető mérnöknek nevezték ki Adam Clarkot a pesti Lánchíd építéséhez. A fővezetéssel megbízott William Tierney Clark helyettese lett, de hamarosan rábízták az építés teljes vezetését a főmérnök angliai elfoglaltságai miatt. Ezért nevezzük ma már őt a Lánchíd építésvezetőjének, a pontosan 200 éve született Adam Clarkot.
