Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hallgassa meg!A magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egységét kell fenntartanunk és ápolnunk, ezt értessük meg Európával és a szomszéd országokkal is - mondta a köztársasági elnök hétfőn a Parlamentben.
A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán Sólyom László kiemelte: 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene valósítani. Mint kifejtette, a kulturális nemzet egysége senkit sem fenyeget, a kultúrák kölcsönös elismerésén alapul, és létkérdés számunkra. Hangsúlyozta: akkor marad fenn a magyar nemzet, ha közös akarat, sőt vágy van arra, hogy kölcsönösen elismerjük azt a gazdag örökséget, amelynek nagy részét közösen hoztuk létre a velünk együtt élő nemzetiségekkel és nemzetekkel.
Sólyom László azt mondta, a nemzet egységét leginkább akkor tapasztalja, amikor a határon túli magyar közösségekkel együtt ünnepli március 15-ét. Mint megjegyezte, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a magyar nemzet nyolc országban él, műveli és vallja öntudattal a kulturális örökségben a magunk részét. Ebben a feladatban a tudomány és a művészet képviselőinek óriási szerepük van. A jó művészetben lehet a legjobban hallani, hogy a magyar mikor cseng hamisan és mikor igaz - jelentette ki az államfő.
A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismerése mindig az ilyen díjátadás függetlenségét jelenti a napi politika történéseitől. "Jelenti azt, hogy akármi van ott kint, a kordon akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékeknek, és az állandóságnak, amelyet nagyon meg kell becsülnünk, és amiben a jövőt tekintve is bíznunk kell" - szögezte le Sólyom László. Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy idén egy tudós, Kornai János professzor kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
Emlékeztetett arra, hogy amikor kellett, az elmúlt évtizedekben is előtört az 1848-as forradalom igazi tartalma, és hogy abból mit tanultak a fiatalok. 1956-ban az ifjúság 12 pontot fogalmazott, a Nemzeti dalt szavalta, a rendszerváltás hajnalán, 1989. március 15-én pedig a nép mámorosan ünnepelte ezt a napot - idézte fel Sólyom László. Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban.
Kossuth-díjasok:
Titkon számítottam a Kossuth-díjra, tudom, hogy a szakmai testület korábban már több alkalommal felterjesztett a kitüntetésre" - mondta Kardos Sándor, aki kiemelkedő operatőri tevékenységéért vehette át az elismerést hétfőn a Parlamentben. Kiemelte: operatőrként és az elmúlt években egyre inkább rendezőként is mindig szerette a szokatlan dolgokat, a különleges megoldásokat. Legutóbb a világon egyedülálló módon célfotó kamerával készített mozit; A sírásó című alkotás szerepelt az idei Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjában. Az operatőr az elmúlt négy évtizedben számos kiváló rendezővel, köztük Tarr Bélával, Tímár Péterrel, Salamon Andrással, Pacskovszky Józseffel dolgozott együtt, legemlékezetesebb együttműködése mégisBereményi Gézához fűzi, akivel A tanítványokat, az Eldorádót, A turnét, A hídembert csinálták.
A Kossuth-díj hozadéka, hogy közszereplővé válik az ember, ez azonban kötelezettségekkel is jár - véli Aknay János festőművész, aki munkássága elismeréseként hétfőn vehette át a legmagasabb művészeti kitüntetést a Parlamentben. Aknay János 1971 óta él Szentendrén, 1972-ben alapította művésztársaival a Vajda Lajos Stúdiót, amelynek a közelmúltig elnöke is volt. 2002-ben Munkácsy-díj eső hullott a "vajdásokra", ő is kapott az elismerésből. 1992-től a szentendrei régi művésztelepen dolgozik, ott van műterme és ez azért jó - fejtette ki -, mert a nagy elődök nyomdokaiban járhat.
"Végtelenül boldog vagyok, hiszen a Kossuth-díj a magyarországi szakmai kitüntetések csúcsa, és úgy érzem, most a hazai dokumentumfilmes szakma is elismerést kapott" - mondta Almási Tamás filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense az MTI-nek. A dokumentumfilmes, aki hétfőn vehette át a legmagasabb művészeti kitüntetést a Parlamentben, kiemelte, hogy a nagy elődök közül Schiffer Pál vagy Ember Judit nem kaphatott Kossuth-díjat, pedig a szakmának már régóta járt volna az elismerés. "A dokumentumfilm leegyszerűsítve a valóság kreatív feldolgozása, és kulcskérdés annak az erkölcse, aki ezt a kreativitást véghez viszi, jobban, mint a játékfilmek esetében" - fogalmazott a rendező.
"A Kossuth-díj az eltelt időben megtett munka elismerése, a pálya összegzése, aminek remélem még nem vagyok a végén" – fogalmazott Bezerédi Zoltán színművész az MTI-nek abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette az elismerést. A fővárosi Katona József Színház Jászai Mari-díjas művésze kimagasló színészi és rendezői tevékenysége, izgalmas alakításai és sokszínű színpadi műfajokban való magas színvonalú alkotói közreműködésért részesült a legmagasabb állami művészeti díjban.
"Öröm, ha az ember majdnem 82 évesen, 60 év nemzeti színházi tagság után megkapja a Kossuth-díjat" - mondta el az MTI-nek Csernus Mariann színművész annak kapcsán, hogy emlékezetes alakításaiért, színészi életművéért hétfőn a Parlamentben átvehette az elismerést. Mint a Nemzeti Színház örökös tagja felidézte, tehetségét Devecseri Gábor költő fedezte fel 1948-ban egy gimnáziumi színielőadáson, melyen a későbbi színésznő Laodameia szerepét játszotta. "Az előadás után elvitt engem a Pesti Színházba, ahol ő dramaturg volt, hogy az igazgató meghallgathasson. Egri István le is szerződtetett, majd egy év után szétment a színház" – emlékezett pályájának kezdetére.
Nagyon örülök a Kossuth-díjnak, de kicsit zavarban is vagyok, mert annyi nagy kortársam nem kapta meg" - mondta el az MTI-nek Féner Tamás, aki kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért vehette át az elismerést hétfőn az Országházban. A munkássága során fotóművészként, fotóriporterként, szerkesztőként és tanárként egyaránt dolgozó Féner Tamás szerint a különböző tevékenységek egymásból eredtek: "az ember fényképez, majd elkezdi érdekelni, mit lehet kezdeni a fotóval, és szerkesztő lesz, sok mindent hozzáolvas, míg elfogja a +furor pedagogicus+, hogy továbbítsa is a tudását" - foglalta össze pályáját röviden a 2003-tól az MTI munkatársaként dolgozó fotográfus.
"Igen nagy megtiszteltetésnek tartom a Kossuth-díjat, mert az nemcsak az állam, hanem a pályatársaim megbecsülését is jelenti" - mondta az MTI-nek Harkányi Endre színművész, aki hétfőn vette át a kitüntetést a Parlamentben művészi életútja elismeréseként. Harkányi Endre pályájára visszatekintve felidézte, hogy sokáig nyugtalan természet volt, ezért váltott olyan sokszor színházat a hatvanas-hetvenes években. "Az ember keresi azt a helyet, azt a művészi közösséget, ahol jól érzi magát, ahol ki tud bontakozni. Végül úgy hiszem, nem én választottam a Vígszínházat, hanem az választott engem" - indokolta, miért döntött 1984-ben e teátrum mellett. "Tekintettel arra, hogy ma már nem vagyok fiatal és a korábbi nyughatatlanság sem jellemző rám, úgy érzem, megtaláltuk egymást. Jó hely azonban önmagában nem létezik, azt mindenkinek magának kell kialakítania" - tette hozzá.
Minden díj sok örömet szerez és nagy meglepetéssel jár, így a Kossuth-díj is - mondta el Kovács András Ferenc költő, műfordító, író, a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője az MTI-nek abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette a legmagasabb állami művészeti elismerést. Hogy valaki megkapja vagy sem a díjat, szerencse kérdése. Olyan, mint amikor a színész mellett elmegy egy szerep - tette hozzá az alkotó, aki a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért részesült Kossuth-díjban.
Lantos Ferenc örül annak, hogy nem idő előtt kapta meg a Kossuth-díjat, hanem most, 81 évesen, amikor alkotói és művészetpedagógusi életműve jelentős része már a háta mögött van. Erről annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy hétfőn vehette át a Parlamentben a legmagasabb művészeti kitüntetést. A Pécsett élő Munkácsy Mihály-díjas festőt képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként tüntették ki a nemzeti ünnepen a Kossuth-díjjal. Lantos Ferenc művészi alkotómunkájára meghatározó hatással volt mestere, Martyn Ferenc, akinek tanítványaként már egész fiatalon megismerkedett a természeti látvány absztrahálásával. Lantos műveinek gyökere és mindvégig mozgatóereje - ahogy Keserü Katalin megfogalmazta 80. születésnapjára írott méltatásában - az autonómia és a tiszta művészet ideálja, a képeknek nem a valóság illúzióját keltő, de önálló realitásként való léte.
Szívből örült Lengyel Péter író, amikor arról értesült, hogy Kossuth-díjat kap, bár nagyon meglepődött. "Nem irodalmon kívüli erényekért jelölnek, ezért úgy tekintem, hogy a nagybetűs olvasó nevében díjaznak, az ő kedvéért dolgozom, hogyne esne jól" - mondta az MTI-nek. "A demokratikus berendezkedésnek ebben a helyzetben is megvan az az óriási előnye, hogy tudhattam, értő és hiteles emberek - több bizottság egymás után -, akik ismerik a munkámat, ismerik a másét is, méltónak találnak rá" - hangsúlyozta Lengyel Péter, aki a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért vehette át az elismerést hétfőn a Parlamentben.
Lovasi András "mélyen megdöbbent", amikor arról értesült, hogy Kossuth-díjat kap; a zenész, előadóművész az MTI-nek elmondta: kicsit lenyugodva most úgy érzi, olyan megtiszteltetés érte, amilyen nagyon kevés pályatársát, középkorúként, 42 évesen pedig talán még senkit. A Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag zenekar frontembere nagy népszerűségnek örvendő zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége elismeréseként részesült Kossuth-díjban. A könnyűzenei előadók közül az elmúlt években 2006-ban Zorán, 2008-ban Koncz Zsuzsa kapta meg ezt az elismerést.
"Személyiségemnél fogva nem vonzom a díjakat, meglehetősen szuverén vagyok, ezért valóban meglepetésként ért a Kossuth-díj, de természetesen örülök neki" - fogalmazott Maár Gyula filmrendező abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette az elismerést. A Végül, a Déryné, hol van?, a Teketória és a Töredék rendező-forgatókönyvírója csak harminc évesen kezdhette el filmes pályafutását, mivel "osztályidegenként" nem vették fel érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
"Nagy megbecsülést és minősítést jelent, hogy megkaptam a Kossuth-díjat" - mondta az MTI-nek Margitai Ági, akit több mint negyven éves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként tüntettek ki a legmagasabb művészeti elismeréssel hétfőn a Parlamentben. "Mivel szabadúszó vagyok, azt hiszem, nem lobbizott értem senki. Többször felterjesztettek már a díjra, de végül sosem kaptam meg. Már-már le is mondtam róla. Így elsősorban nagy meglepetés és persze hatalmas öröm" - tette hozzá a Jászai Mari-díjas színművész. Margitai Ági ugyanakkor megjegyezte: úgy érzi, az utóbbi két évben túlhajtotta magát, ezért a jövőben megpróbálja egy kicsit visszafogni a munkát. "2008 óta fantasztikus jó előadásokra kértek fel és nem tudtam rájuk nemet mondani. Mázlistának érzem magam, jó rendezőkkel, kiváló kollégákkal szerepelhettem kitűnő darabokban" - mondta az elmúlt évekről.
A személyes örömön túl Papp Oszkár festőművész a Kossuth-díj elnyerésében annak jelét véli fölfedezni, hogy még mindig van jelentősége az igazi, katartikus, a hatalomtól, piactól független művészetnek. A 85. születésnapját augusztus 11-én ünneplő festő művészi életműve elismeréseként vehette át a kitüntetést hétfőn a Parlamentben. "Előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik" - jegyezte meg az MTI-nek Papp Oszkár. Azt azonban elismerte, hogy bizonyos védettséget, könnyítést hoz az életébe a Kossuth-díj és bíztatást, hogy tegye tovább a dolgát, alkosson. A teljesség igényével dolgozik és ezt úgy látszik mások is észrevették - tette hozzá.
Bár Rados Ferenc zongoraművész tavaly volt 75 éves, nem gondolja úgy, hogy a Kossuth-díjat elkésve kapta meg, mert a születésnapjait sosem tartotta nyilvános ügynek, sőt általában elhárította, ha egy-egy évforduló alkalmából megkeresték. A művész erről abból az alkalomból beszélt az MTI-nek, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette az elismerést. Rados Ferenccel készült interjút alig találni, méltatást annál többet. Magáról nem, mestereiről és tanítványairól is szűkszavúan beszél. Most a Kossuth-díjról is annyit mondott csak: "nincs jó kérdés ezzel kapcsolatban, így jó válasz sem lehetséges". Azt még hozzátette: csupán közhelyeket mondhatna, azokat pedig nem mondja el, mert nem szereti.
Matuz István fuvolaművész csaknem ötven éves pályafutása, részben hangszerével elért előadói, majd pedagógiai eredményei és zeneszerzői munkássága megbecsülésének, elismerésének érzi a Kossuth-díjat, amelyet hétfőn vehetett át a Parlamentben. "Körülbelül húsz évvel ezelőtt kezdtem a hangszeremre kisebb darabokat, etűdöket komponálni, hogy megmutassam, milyen új hangzásokat lehet a fuvolán előállítani. Ezekből egy összefoglaló CD is megjelent a Hungarotonnál" - mondta. Matuz István volt az, aki bevezette a fuvolajátékban a folyamatos légzést és a permutáción (meghatározott sorrenden) alapuló ujjrendet.
"Nehéz megmondani, mit jelent számomra a Kossuth-díj, hosszú idő kell, mire leülepedik bennem az élmény" - mondta az MTI-nek Rakovszky Zsuzsa költő, író, műfordító, aki hétfőn vehette át az állami kitüntetést jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkásságáért a Parlamentben. Mint elárulta, mivel kedden munkanap és iskolanap lesz, már a díjátadó előtt megünnepelték barátaikkal a kitüntetést. Az írónő, aki úgy véli, "talán beért abba a korba", hogy a Kossuth-díjasok sorába léphet, jelenleg egy regényen dolgozik, egy 19. századi írónő, Vay Sarolta életének néhány mozzanatát dolgozza fel. "Novellának indult, de most már kinőtte magát egy egész regénnyé" - mondta Rakovszky Zsuzsa.
Zeneszerzői és pedagógia munkája elismeréseként vehette át hétfőn a Parlamentben a Kossuth-díjat Vidovszky László zeneszerző, egyetemi tanár, aki kitüntetése kapcsán a kortárs zene és a zenei oktatás helyzetéről, valamint a magyarországi zenekultúráról beszélt az MTI-nek. Nincs olyan egységes, hierarchikus zenekultúra, amelynek alapján minden zenei megnyilvánulás egy nézőpont szerint lenne megítélhető - mondta a kortárs zene helyzetéről szólva Vidovszky László. A kortárs zene és a közönség kapcsolatáról úgy véli, hogy bővebb elemzést, sőt inkább tudományos kutatómunkát igényelne e sok összetevőből álló helyzet bemutatása.
Széchenyi-díjasok:
A szolgálat és a közösség jelentőségét emelte ki építészeti munkásságában Arnóth Lajos, aki meglepetésként és megtiszteltetésként értékelte a Széchényi-díjat, amelyet hétfőn vehetett át a Parlamentben. Az 1929-ben született Arnóth Lajost mindenekelőtt fél évszázados iparépület-tervezési munkásságáért, az egyetem és a mesteriskola kereteiben végzett, több generációra kiterjedő szakmai és oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként tüntették ki. "A tervezés, az egyetem, a mesteriskola, a munkahely - ezek mind együtt adták nekem az építészeti magatartást, hogy megtartsak és hogy újat ígérjek" - összegezte a kitüntetéshez vezető utat Arnóth Lajos, aki kiemelte: különösen értékes számára a díj, mivel azt a sok irányzatot összefogó szakma, a számára oly fontos közösség javasolhatta.
Ez a legmagasabb tudományos elismerés, amelyet eddig kaptam, és most már bizonyára az is marad. Meglepetés és nagy megtiszteltetés" - hangsúlyozta Augusztinovics Mária közgazdász, aki több évtizedes kimagasló színvonalú közgazdasági kutatásáért, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer problémáinak nagy fontosságú exponálásáért vehette át hétfőn a Széchenyi-díjat a Parlamentben. "Az igazság az, hogy az elmúlt két évben nem sok időm maradt a szó szoros értelmében vett tudományos kutatásra, nagyon elfoglalt a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal munkájában való aktív részvétel" - válaszolta Augusztinovics Mária az MTI-nek arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen tudományos munkán dolgozik.
"Rettenetesen nagy öröm és megtiszteltetés, hiszen ez a legmagasabb rangú elismerés, amelyet Magyarországon egy tudós kaphat" – hangsúlyozta Ádám Veronika egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai intézetének igazgatója, aki hétfőn vette át a Széchenyi-díjat nemzetközileg elismert kutatómunkájáért, több évtizedes egyetemi oktatói munkásságáért és szakmai közéleti tevékenységéért. Hozzátette: a kutatásokban az a szép, hogy a legnagyobb örömöt maga a munka jelenti. "Egy ilyen kitüntetés valahogy külön adomány, amelyre az ember nem számít, hiszen a kutatómunkát nem azért végezzük, hogy valaha valamilyen elismerést kapjunk érte" - mondta.
Nagy örömmel fogadta a Széchenyi-díjat Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője, aki az indoklás szerint alapvető irodalomelméleti és baltisztikai munkásságáért kapta meg az elismerést. Tudóskörökben Bojtár Endrét tartják a baltisztika tudománya magyar megalapítójának, mert ő volt az, aki a balti kultúrákat, benne a nyelvet, irodalmat, mitológiát elkezdte kutatni. Az ELTE cseh-orosz szakán végzett tudós a szláv irodalmakkal foglalkozott, amikor kigondolta, hogy bővíteni fogja kutatási körét. Levelet írt a lett és a litván tudományos akadémia vezetőinek, vázolva terveit és könyveket kért tőlük munkájának megkezdéséhez - beszélt a kezdetekről az MTI-nek.
A kutatásban, az oktatásban és az egyetempolitikában is aktív évekre készül a hétfőn Széchenyi-díjjal kitüntetett Csáki Csaba agrárközgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A 69 éves professzor az MTI-nek elmondta: nagyon örül a kitüntetésnek, mely számára a tudomány és a felsőoktatás területén kifejtett tevékenységének elismerését jelenti. Mint mondta, kutatásai három fő témát ölelnek fel. "Az első Kelet-Közép-Európa agrárviszonyainak elmúlt 20-25 évben végbement átalakulása. Itt régiós szinten végzünk összehasonlító vizsgálatokat és megpróbáljuk megmagyarázni az egyes országok közötti különbségeket. A közelmúltban ezen belül sokat foglalkoztam azzal, hogy az elmúlt 5 évben milyen agrárgazdasági tapasztalatokat hozott az EU-tagság a régió országai számára" - magyarázta.
"Meglepett a díj, s az ember ilyenkor végiggondolja a pályáját, tudományos és oktatói tevékenységét, hogy vajon miért is kaphatja ezt a magas kitüntetést" - mondta Friedler Ferenc matematikus, a kémiai tudományok doktora, a veszprémi Pannon Egyetem dékánja, a műszaki, informatikai kar tanszékvezető professzora az MTI-nek abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette a Széchenyi-díjat. "Az elismerés szerintem a mi szakmai közösségünknek szól, annak a magas szinten képzett tudományos csapatnak, amely a Pannon Egyetemen évekkel ezelőtt verbuválódott és összekovácsolódott" - vélekedett. Elmondta: szervezője, alapítója volt 2003-ban (és azóta vezetője is) a műszaki, informatikai karnak, ahol sikerült kialakítani egy olyan szervezeti formát, amelyben a három alaptevékenység - oktatás, kutatás, innováció - egyenrangú módon, egymást erősítve működik.
Az anyagtudomány, az anyagvizsgálat, a magas hőmérsékleten üzemelő szerkezeti anyagok élettartam növelése és online jellegű diagnosztikai módszerek fejlesztése terén végzett kutatómunkájáért, valamint iskolateremtő oktatói és sokrétű szakmai-közéleti tevékenységéért vehette át a Széchenyi-díjat hétfőn a Parlamentben Ginsztler János kalorikus gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egy új erőművi beruházást akár tíz évvel is későbbre lehet halasztani, ha pontosabban tudjuk megbecsülni a különböző szerkezeti elemek maradék élettartamát - magyarázta kutatásai eredményét az MTI-nek Ginsztler János. Mint hozzátette, a károsodás-analízis egyre fontosabb területe az anyagtudományoknak, jelentős pénzt lehet megtakarítani, ha egy hídszerkezet vagy nagy nyomású tartály szerkezetromlását még időben visszafordítják.
"Az elmúlt huszonöt évben a legkülönbözőbb területeken felhasználható analitikai mérőműszerek fejlesztésében vettem részt, munkám interdiszciplináris jellege miatt más tudományágak képviselőivel is sokat dolgoztam együtt, ezért találhatott meg mostanra ez a díj" - mondta el az MTI-nek Horvai György kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki hétfőn vehette át a Széchenyi-díjat a Parlamentben. Méltatása alapján Horvai Györgynek az analitikai kémia területén végzett, nemzetközileg is nagyra becsült kutatómunkájáért, tudományos eredményeiért, egyetemvezetői, oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként adományozta a díjat a köztársasági elnök.
Komlós Katalin zenetörténész, aki több évtizedes tudományos, oktatói és előadóművészi tevékenységéért vehette át hétfőn a Parlamentben a Széchenyi-díjat, elsősorban annak örül, hogy Széchenyi István nevét viselő elismerésben részesült. "Egész életemben szerettem a tudományos munkát, a kutatást, a könyvtárazást, a nyelveket. A XVIII. század második felének zenetörténetével foglalkoztam elsősorban, a klasszicizmus nagyjainak billentyűs muzsikájával. Nincs tehát egy zeneszerző, akire összpontosítottam volna. Bár az előző év kivétel, hiszen Joseph Haydn halálának 200. évfordulója kiemelkedő jelentőségű esemény volt számunkra" - mondta az MTI-nek a zenetörténész.
Komlós Katalin zenetörténész, aki több évtizedes tudományos, oktatói és előadóművészi tevékenységéért vehette át hétfőn a Parlamentben a Széchenyi-díjat, elsősorban annak örül, hogy Széchenyi István nevét viselő elismerésben részesült. "Egész életemben szerettem a tudományos munkát, a kutatást, a könyvtárazást, a nyelveket. A XVIII. század második felének zenetörténetével foglalkoztam elsősorban, a klasszicizmus nagyjainak billentyűs muzsikájával. Nincs tehát egy zeneszerző, akire összpontosítottam volna. Bár az előző év kivétel, hiszen Joseph Haydn halálának 200. évfordulója kiemelkedő jelentőségű esemény volt számunkra" - mondta az MTI-nek a zenetörténész.
Gyakorlati műemlékvédelmi munkássága mellett elsősorban a magyarországi vár- és kastélyépítészettel foglalkozott s foglalkozik ma is a hétfőn Széchenyi-díjjal kitüntetett Koppány Tibor építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. "Így a 82. évemben, egy átdolgozott élet vége felé járva úgy érzem, hogy a Széchenyi-díj az egész pályám elismerése" - mondta el az építész az MTI-nek.
A szilárdtestfizikai kutatásaink elismerését jelző Széchenyi-díj egyúttal ösztönzés arra, hogy Magyarországon, nagy berendezések nélkül is lehet nemzetközi szintű kutatásokat folytatni - mondta az MTI-nek Mihály György, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki hétfőn a Parlamentben vehette át az elismerést. A tanszékvezető egyetemi tanár kiemelte, hogy kutatómunkájuk különlegességét nem az eszközök, hanem az ötletek adják, noha a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdtestfizikai Laboratóriumának felszerelése így is több száz milliós értékű.
"Nagyon nagy megtiszteltetés ez az elismerés, amelyet minden kutató szeretne elnyerni, de igen nehéz elérni" - hangsúlyozta Németh Tamás agrokémikus, az MTA főtitkára abból az alkalomból, hogy hétfőn a Parlamentben átvehette a Széchenyi-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a talaj termékenységének fenntartásához és a szántóföldi növények termésbiztonságához nélkülözhetetlen környezetkímélő szaktanácsadási rendszer kidolgozásában és a precíziós növénytermesztési rendszer hazai megalapozásában játszott szerepéért kapta az elismerést.
"Már nem vártam ezt az elismerést, ezért nagyon nagy örömöt jelent nekem, hogy megkaphattam a Széchenyi-díjat. Úgy gondoltam, hogy ebből én már ki fogok maradni" - mondta az MTI-nek Passuth Krisztina művészettörténész, aki a közép-európai összehasonlító művészettudomány terén végzett kutatómunkájáért és a magyar művészet külföldi népszerűsítéséért vehette át hétfőn a díjat. A művészettörténész felidézte, hogy édesapjával, Passuth László íróval a Szépművészeti Múzeumban tett séták indították el a művészettörténészet felé. "Vasárnap délelőttönként, a szabadnapján mentünk a múzeumba" - emlékezett, majd hozzátette, hogy csak egyetemista korában ébredt fel benne az érdeklődés az avantgárd iránt.
"Igazából úgy érzem, hogy nemcsak az én elismerésem, hanem az egész szakmáé is, a magyar kognitív pszichológiáé, amely az utóbbi két évtizedben lett nagykorú, s vált valódi önálló, komoly és nagy befolyású tudományterületté" - mondta az MTI-nek Pléh Csaba pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki hétfőn vette át a Széchenyi-díjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának megbízott tanszékvezető egyetemi tanárát "az egyetemes pszichológia tudományának értékeit gazdagító, a magyar pszichológia-történet, a megismerés-tudomány terén végzett kutatásaiért, határainkon túl is elismert oktatói, publikációs és szakmai-közéleti tevékenységéért" tüntették ki a legrangosabb hazai tudományos elismeréssel.
"Nagyon sokat jelent nekem a Széchenyi-díj. Annak a visszaigazolását érzem benne, hogy, bár mindig speciális dolgokkal foglalkoztam, úgy látszik, azokkal mégis sikerült felkeltenem az érdeklődést. Legalábbis az ember szereti ebben az illúzióban ringatni magát" - mondta Pór Péter irodalomtörténész az MTI-nek abból az alkalomból, hogy nemzetközi elismertségű líratörténeti és elméleti munkásságáért átvehette a Széchenyi-díjat.
"Óriási megtiszteltetést jelent ez a kitüntetés, különösen azért, mert ebben a szakmában általában nálam jóval idősebb kollégák részesülnek ilyen elismerésben, olyanok, akik nálam sokkal nagyobb életművet tudhatnak a magukénak. Ez egy kicsit zavarba is ejt" - mondta a hétfőn Széchenyi-díjjal kitüntetett Rainer M. János történész az MTI-nek. A Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány (1956-os Intézet) főigazgatója az 1956-os kutatások kiemelkedő és nemzetközileg is elismert műveléséért, a forradalom emlékének tudományosan is megalapozott ápolásáért vehette át március 15-én a Széchenyi-díjat.
Tizenöt matematikai problémát gyűjtött össze nemrég, melyek megoldásával még életében szeretne megpróbálkozni - mesélt jövőbeli terveiről Sárközy András matematikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy hétfőn Széchenyi-díjjal tüntették ki. A professzor az elismerést pályája megkoronázásának tekinti, s mint megjegyezte, "a díj azért sajnos azt is jelzi, hogy elértem bizonyos életkort".
"A belgyógyászat a medicina királynője, megtanulni nem lehet, egy élet is kevés hozzá" - vallott hivatásáról az MTI-nek Tulassay Zsolt belgyógyász, gasztroenterológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki hétfőn vette át a Parlamentben a Széchenyi-díjat. Méltatása szerint Tulassay Zsoltnak, a Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, egyetemi tanárnak az orvostudomány, a gyógyítás, az oktatás, valamint az orvosképzés és továbbképzés terén kivételesen magas színvonalú hazai és nemzetközi tevékenységéért adományozta a díjat a köztársasági elnök. Tulassay Zsolt a Semmelweis Egyetem PhD-képzését vezeti, belgyógyászatot, gasztroenterológiát oktat és országos szinten szervezi e szakterületeken az orvosok továbbképzését. Az Európai Gasztroenterológiai Társaság elnöke, valamint koordinálja az európai orvosképzést, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert ápol.
"A Széchenyi-díj mindig egy-egy életmű elismerése, és nekem is jól esik, ha észreveszik, amit tettem mint tanár, író vagy újságíró" - mondta az MTI-nek Ungvári Tamás irodalomtörténész, író, műfordító, aki hétfőn a Parlamentben sokoldalú irodalmi munkássága, életműve elismeréseként kapta meg a kitüntetést. Mint Ungvári Tamás hangsúlyozta, számára egyértelmű öröm az elismerés, ezért reméli, hogy a díjátadót nem fogja senki átpolitizálni: "nem számít, melyik oldal adja át a Széchenyi-díjat, mert a teljesítmény mögött nincsenek oldalak".
Magas színvonalú természettudományos képzés nélkül - amely az általános és középiskolában kezdődik, majd az egyetemeken és kutatóintézetekben folytatódik - nincs gazdasági és társadalmi felemelkedés a XXI. században. Azért is fontos a Széchenyi-díj, mert megmutatja, hogy tudományos pályán is lehet sikert elérni - mondta el az MTI-nek Závodszky Péter biofizikus, aki hétfőn vette át a díjat. Mint hozzátette, örül a kitüntetésnek, mert ilyenkor nemcsak a kitüntetett személy, hanem a tevékenysége is több figyelmet és nyilvánosságot kap.
