Fotó: MTI/EPA/Julian StratenschulteA csaknem 600 ezer lakosú város Péccsel és Isztambullal együtt nyerte el az idei európai kulturális fővárosi címet. Essen azonban mégis új fejezetet nyitott az Európai Unió kulturális életében. Az európai kulturális fővárosok két és fél évtizedes történetében első ízben fordult elő ugyanis, hogy nem csupán egy város, hanem egy régió – mégpedig a Ruhr-vidék – a kontinens egyik kulturális metropolisa. Az év végéig tartó, maratoni kulturális programban Essennel együtt a régió összesen 53 városa vesz részt.
A szabad téri megnyitót ítéletidőben, hatalmas hóesés és szélvihar közepette, több európai uniós és német vezető – köztük Barroso bizottsági elnök és Horst Köhler államfő - jelenlétében tartották. Jellemző, hogy a színes nyitófesztivál helyszíne a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt és kulturális létesítménnyé átalakított szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű volt. Nem sokkal korábban megkondultak az 53 résztvevő város templomjainak harangjai, mintegy jelezve, hogy a rendkívüli kulturális projekt kezdetét vette.
Amikor 2006-ban a finn uniós elnökség idején a város beadta pályázatát, annak középpontjában a Ruhr-vidéknek a kultúra eszközeivel történő megújítása szerepelt. Nem véletlenül fogalmazott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO a közelmúltban úgy, hogy a korábban szén- és acéliparáról híres Ruhr-vidék Párizs és New York mellett immár a világ egyik legnagyobb kulturális központjává vált. Jól példázza mindezt az esseni projekt mottója, a „Változás a kultúrán keresztül” mottó, ami jelzi azt is, hogy Németország legnagyobb iparvidéke immár nem a szénre, hanem kultúrájára büszke.
Essen városa, illetve a Ruhr-vidék különleges programmal készült a kulturális fővárosi szerepvállalásra. Abban kereken 300 projekt szerepel mintegy 2500 rendezvénnyel, amelyekre több mint 5 millió látogatót várnak. A programok között zenei rendezvények, különböző kiállítások szerepelnek és múzeumok indulnak valóságos vándorútra. Az uniós alapból és a szövetségi támogatásból származó költségvetés 62,5 millió euró. Hozzászámítva ugyanakkor az elmúlt időszakban a felkészüléssel kapcsolatban végrehajtott tartományi, illetve magánberuházásokat az összeg már csaknem 350 millió euróra rúg.
Az egyéves kulturális maratonnal a szervezők mindenekelőtt azt a szerkezeti változást akarják bemutatni, amely az 5,3 millió lakosú Ruhr-vidéket jellemzi, és amit már régóta nem a szén és az acél határoz meg. Bizonyítani akarják, hogy nemcsak egy szürke ipari, hanem egy olyan modern régióról van szó, amelyben valósággal hemzsegnek a színházak, a múzeumok és az egyéb kulturális intézmények. A program egyik fénypontja a nyár közepére tervezett dalok napja, amelynek során 65 ezer énekes lép fel az első ligás Schalke gelsenkircheni stadionjában. Az A 40-es autópályát pedig júliusban lezárják, és 60 kilométeren át egy több tízezer ezer asztalból álló büfévé, illetve vásárrá alakítják át.
A Ruhr-vidéken a szén- és acélipar immár a múlté. Számottevő változásokat eszközöltek a gazdaság szerkezetében, a munkanélküliség szorításából a régió városai új iparágazatok és szolgáltató szektorok létesítésével igyekeztek kikerülni. Különböző kreatív megoldásokat alkalmaztak, így például bezárt bányákat kulturális intézményekké alakítottak át. Essen városa sem termel többé acélt, és bezárt a több mint húsz kőszénbánya is. Mára a város egyfajta szolgáltatóipari központtá alakult át. Amúgy pedig püspöki székhely, neves egyetemmel és számos parkkal, céltudatosan a „Zöld Ruhr” képét nyújtva.
Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat hivatalos megnyitóját vasárnap tartják Pécsen. Pécsről és Isztambulról alig lehetett hallani a szombat esti megnyitón – mondja az Essenben élő Barkó Hajnalka. Úgy tűnik, a német utazási irodák egyelőre nem mutatnak nagy érdeklődést a pécsi programok iránt. Egy német utazási iroda ugyanakkor már hirdeti is az interneten májusra tervezett útját Pécsre. Az iroda vezetője elmondta, hogy évek óta felkeresi szervezett csoportjaival az európai kulturális fővárosokat. A magyarországi helyszínt, Pécset izgalmasnak tartja, mert a város különböző kultúrák nyomait őrzi. Az iroda vezetője azt nem tudja, más utazásszervezők is érdeklődnek-e a magyar helyszín iránt. Megkérdeztük az egyik jelentős német utazási iroda stuttgarti fiókját, szerveznek-e Pécsre utakat, de csak annyit mondtak, hogy ezzel most nem foglalkoznak.
Különböző programok, különböző költségvetés
Nemcsak a programok különbözőek az egyes kulturális fővárosokban, de az azokra szánt pénz mértéke is különbözik. Isztambul egyik legnagyobb dobása a 2010-es kulturális évre például a U2 koncertje. Igaz, a fellépés értékét némileg csökkenti, hogy az ír zenekar turnéja közben látogat Isztambulba. A törökök teljesen egyedi, különleges programokkal is készülnek. Operaénekes áriázik majd egy halászhajóról, amely éppen a Boszporuszon siklik át. Egy felhőkarcoló tetején is rendeznek operaelőadást, a helyi metró mozgólépcsőjén pedig balettoznak majd.
A Ruhr-vidéken Bobby McFerrin zenész lesz az egyik leghíresebb fellépő. Nem hagyományos koncerttel készül, egy stadionban másik 65 ezer énekessel és a bochumi szimfonikusokkal énekel egyebek közt népdalokat és az Örömódát. Essen egy ipari szigetet is átalakít, száz napon át lesznek programok a beton szennyvízelvezetők között, az A40-es autópálya hatvan kilométeres aszfaltcsíkját pedig júliusban büfék és vásárok foglalják el. A város az egykori ipari létesítményekre, meddőhányókra, silókra, bányákba múzeumokat és különleges kilátókat épít.
A magyar helyszín, Pécs egyik legnagyobb programja az ír táncos Michael Flatley együttesének fellépése lesz. Emellett a Pannon Filharmonikusok komolyzenei sorozattal készülnek, lesz cirkusz és utcaszínház fesztivál, tánctalálkozó és pécsi tavaszi fesztivál is. Isztambul a beruházásokra fordított pénzzel és a magántőkével együtt 330 millió dollárt, hatvanmilliárd forintnyit, Essen 350 millió eurót, vagyis százmilliárd forintnyit, Pécs pedig ötvenmilliárd forintot költ a sorozatra.
Utolsó frissítés: 2010-01-11 16:03:42
