Fotó: Flickr/Penumbra
Hallgassa meg a műsort!
A kamaszok egyötöde sem olvas rendszeresen, a 14 évesek egyharmada pedig funkcionális analfabétaként hagyja el az általános iskolát, vagyis nem érti, amit olvas. Vajon ki vagy mi a hibás: az oktatás vagy a szocializáció? Dr. GyÅ‘ri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint a társadalmi háttérnek meghatározó szerepe van az olvasás presztízsének emelésében. Hibaként említette, hogy az olvasás tanítása a negyedik évfolyammal befejezÅ‘dik. Az olvasás technikáját az általános iskola végéig kellene tanítani, a szövegértÅ‘, a szövegalkotó, a kreatív szöveg feldolgozásra épülÅ‘ technikák oktatását pedig a középiskolákban és az egyetemeken is folytatni kellene. Dr. Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, az élményközpontú irodalomtanítás módszertanának kidolgozója szerint az általános iskolákban a kötelezÅ‘ olvasmányok a diákok számára nehéz nyelvezetűek és érdektelenek. Annak érdekében, hogy a gyerekeket vissza lehessen csalogatni az irodalomhoz azt sem tartaná szentségtörésnek, hogy lerövidített, és a mai nyelven fogyaszthatóvá tett műveket adjanak a diákok kezébe.
Gereben Ferenc olvasásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára elmondta, a hatvanas években a magyar családok egyharmadában egyetlen könyv sem volt, a hetvenes években indult meg a tömeges könyvvásárlás, akkora a felnÅ‘tt lakosság mintegy kilenctizede rendelkezett könyvvel. Az utóbbi egy-két évtizedben ismét kevesebb a könyv a családoknál, s egy 2005-ös adat szerint a felnÅ‘ttek hatvan százaléka egy év alatt egyetlen könyvet sem olvas el. Az olvasási kultúrát az iskolázottság és az anyagi helyzet is befolyásolja, s szülÅ‘k, leginkább az anya olvasási aktivitása pedig minta a gyerek számára.
Utolsó frissÃtés: 2011-06-10 11:42:33
