Könyvek – minden formában

Fotó: MTI/AP/DAPD/Torsten SilzFotó: MTI/AP/DAPD/Torsten Silz
Papíralapú illatos könyv vagy számítógép monitorjáról olvasott e-könyv? Mi a jövő? Egyre többen megyünk majd könyvtárba, vagy inkább bekapcsoljuk az e-könyvolvasónkat?

 Hallgassa meg!

A könyvek kölcsönzéséhez egyelÅ‘re meg kell jelenni a könyvtárban, de már az interneten keresztül lehet megnézni a katalógust, elÅ‘jegyezni könyvet vagy éppen meghosszabbítani a kölcsönzést. Sokan mennek be a könyvtárba, hogy külföldi adatbázisokat érjenek el – ugyancsak az interneten keresztül.

Vannak olvasók, akik üdvözlik a digitális lehetÅ‘ségeket, mások viszont úgy gondolják, borzalmas élmény képernyÅ‘n olvasni, és a könyvtár hangulatát, valamint a könyv illatát semmi sem pótolhatja. Sokan vannak, akik viszont úgy gondolják: a papíralapú és a digitális olvasás működhet együtt.

Péterfi Rita szociológus, olvasáskutató Napközben című műsorunkban elmondta: a vizsgálatok szerint két nagy táborra szakadt a társadalom: vannak felnÅ‘ttek, akik egyre kevesebbet olvasnak, és vannak, akik fontosnak tartják az olvasást: az Å‘ esetükben az igazi és az e-könyveknek is van létjogosultsága, a két olvasási lehetÅ‘ség egymást erÅ‘síti, vagyis sokaknak tulajdonképpen mindegy, hogy milyen eszközön fér hozzá az olvasnivalóhoz. Bár korábban a rádió, majd a televízió megjelenésekor is megkongatták a vészharangot – különösen a hatvanas években, az Egyesült Államokban volt elterjedt a nézet, hogy vége a Gutenberg-galaxisnak – nem úgy tűnik, hogy bármi is veszélyeztetné a hagyományos könyvet – mondta a szociológus.

Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetÅ‘je, a Magyar Elektronikus Könyvtár vezetÅ‘je műsorunkban elmondta: a gyűjtemény tizenöt éves munka eredménye, és a Medián webauditálási statisztikája alapján kimutatható, hogy évek óta növekszik az elektronikus könyvek olvasóinak a száma. A MEK-nek napi hatvan-hetvenezer látogatója van. VizsgaidÅ‘szakban ez a szám felkúszik kilencvenezerig is. a látogatók túlnyomó része a tízen- és huszonéves korosztályhoz tartozik, de erÅ‘södik a negyven-ötven év feletti látogatók tábor is.

Péterfi Rita hangsúlyozta: a gyerekeknél az olvasás hozzásegíthet ahhoz, hogy más tantárgyakban is javuljanak az eredményeik. Napi fél óra olvasással ugyanis javul a szövegértésük. Sok könyvtár ezért is szervez nyári táborokat, ahol az olvasáson kívül beszélgetnek, élményeket gyűjtenek és feldolgozzák az olvasottakat a gyerekek.

Vizsgálatok kimutatták, hogy az olvasó és nem olvasó emberek közötti különbség az értékválasztásban is megmutatkozik. Az elÅ‘bbiek ugyanis elÅ‘nyben részesítik a toleranciát, a kreativitást, a lelki békével kapcsolatos tulajdonságokat.

A Bartók Rádió az olvasással kapcsolatban német példa mintájára indított útjára egy kezdeményezést. Az Irodalmi Újság szerkesztÅ‘sége felhívta a hallgatókat, hogy küldjék el legkedvesebb klasszikus és kortárs magyar könyvük elsÅ‘ mondatát. Fontos, hogy néhány mondatban indokolják is meg választását. A beérkezÅ‘ idézeteket és a hozzájuk írott kommentárokat irodalmár zsűri rangsorolja. Az eredményhirdetésre a Könyvhéten kerül sor. A beküldési határidÅ‘: 2011. május 27. A leveleket az elsomondat@radio.hu címre, vagy az Irodalmi Újság, ElsÅ‘ mondat. 1088 Bartók Rádió, Bródy Sándor u. 5-7 címre várják

Utolsó frissítés: 2011-05-20 15:30:23




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Kultúra > Könyvek – minden formában >