Meglepő eredmények a Szépművészeti múmiáinak vizsgálata során

Fotó: MTI/EPA/Michael MijamotoFotó: MTI/EPA/Michael Mijamoto
A legmodernebb orvosi és természettudományos eszközökkel megvizsgált múmiákról szóló kiállítás júniusban nyílik meg a Szépművészeti Múzeumban.

Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!

Egy hónapja vizsgálják a legmodernebb orvosi eljárásokat – CT-t, biopsziát, szövettant – is felhasználva a Szépművészeti Múzeum négy múmiáját. Az elsÅ‘ eredmények megvannak, melyekbÅ‘l megtudható, hogy az ókori Egyiptomban élt két férfi és két nÅ‘ is jómódú volt, egyikük olyannyira, hogy még manikűröshöz is járt. A tudományos vizsgálatokat és az eredményeket is bemutató kiállítás júniusban nyílik meg.

Fóthi Erzsébet antropológus a műsorban elmondta, a CT-elemzésbÅ‘l kiderült, hogy az egyik múmiának a mumifikálás során visszahelyezték a belsÅ‘ szerveit, és valamilyen gyantaszerű anyagot is találtak a mellkasában és a hasüregében. Ennek kémiai analíziséhez anyagmintát vettek, valamint egy belsÅ‘ szervbÅ‘l is vettek egy pici szövetmintát egy késÅ‘bbi szövettani elemzéshez. A koponya CT-vizsgálatából az már kiderült, hogy a szinte tökéletes állapotban megmaradt bandázs és kartonázs, vagyis a díszített textil, amellyel a test be van tekerve, egy fiatal, 18-20 év körüli, egykor jólétben élt hölgyet rejt. A koporsófelirat szerint a Hortesznák nevű múmia papnÅ‘ lehetett Min termékenységisten templomában.

Ennél jóval kevesebbet lehet tudni a Hortesznák melletti, betekercselés nélküli, meztelen férfi múmiáról. A test fekete, a csupasz bÅ‘rre gyantát kentek a mumifikáció során, ez látszik most. A férfi 20-30 éves kora körül hallhatott meg, az átlagosnál magasabb és atletikus termetű lehetett. Hogy milyen életmódot folytatott, arra több jel is utal – tette hozzá Fóthi Erzsébet. "Meg lehet nézni, hogy milyen állapotban van például a csontszövete. Ha ez egy szegény, rosszul táplált ember lett volna, vagy olyan családban nÅ‘tt volna fel, ahol gondot okozott a táplálkozás, akkor annak számos jele lenne, elsÅ‘sorban a fogazaton, másodsorban a csontokon. Még egy egy hétig tartó éhezés vagy lázas állapot is kimutatható, mert akkor nem egyenletes a csont növekedése. Ebben az esetben ilyen nincs. Nagyon jól táplált emberrÅ‘l van szó, ezenkívül a körmök is nagyon jó állapotban vannak. A körmök is jól jelzik a tápláltságot és az egészségi állapotot. Tökéletes állapotban vannak, azonkívül még lekerekített a végük is. Manikűrözték a körmét, és nem munkában koptatta el, mert akkor sarkos lenne."

A legnehezebb annak kiderítése, hogy vajon miben halt meg a fiatal férfi. A csontrendszerbÅ‘l csak azokra a betegségekre lehet visszakövetkeztetni, amelyek hosszú ideig fejlÅ‘dnek ki, ezért a csontokat is megtámadják. Az ókori Egyiptomban jellemzÅ‘ betegség volt a rák, a lepra, vagy a TBC, ezek nyomot hagynak a csontokon, de a múmián nem találtak erre utaló jeleket, így valószínű, hogy valamilyen gyors lefolyású fertÅ‘zés lehetett a halál oka.

A XIX. században és a XX. század elején nagy divatja volt a múmiák adás-vételének. Az angol beteg című film fÅ‘hÅ‘sét ihletÅ‘ Almásy László gróf a kairói piacon vett egy múmiát. Mostanáig mindenki biztos volt benne, hogy ez a múmia a Szépművészeti projektjének harmadik tagja. Ez most megkérdÅ‘jelezÅ‘dött, mondta Liptai Éva egyiptológus, s hozzátette, mindenképpen egy Szombathelyhez kötÅ‘dÅ‘, jómódú, nemesi család magángyűjteményébÅ‘l került a múmia Szépművészeti Múzeumba. A kérdéses eredetű múmia különlegessége, hogy overáll-szerű anyaggal pólyálták be, ilyen technikát a világon eddig csupán nyolc múmiánál találtak.

Utolsó frissítés: 2011-05-17 22:01:17




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Kultúra > Meglepő eredmények a Szépművészeti múmiáinak vizsgálata során >