Fotó: Flickr
Hallgassa meg!A Partiumi Keresztény Egyetem rektorra, János-Szatmári Szabolcs elmondta, a konferencia alapötletét az a kérdés adta, hogy milyen ihletforrások működnek a kortárs regionális német irodalmakban? A rektor, aki német-magyar szakos, az erdélyi német nyelvű irodalommal, azon belül is elsősorban a dráma- és színháztörténettel foglalkozik.
Arra a kérdésére, nem abszurd-e, hogy egy német nyelvű szimpóziumon Budapesten találkoznak, János-Szatmári Szabolcs elmondta, a két intézménynek régi jó szakmai kapcsolata van. A partumi intézmény is rendszeresen szervez konferenciákat Nagyváradon, ahol a magyarországi református egyetem oktatói is előadásokat szoktak tartani.
A rektor hozzátette, nemcsak a germanisztikai területén működnek együtt. Korábban, amikor a román államhatalom bedarálta a tanítóképzést a román állami intézményekbe, a nagyváradi magyar főiskolai tanítóképző végzős hallgatói épp a Károli Gáspár egyetem nagykőrösi főiskolai karán tettek államvizsgát – mondta el a partiumi egyetem rektora.
Ettől eltekintve azért sem abszurd az Inspirationen című rendezvény, mert Erdély és Budapest is olyan régiók, amelyekben még mindig élő német kultúrával lehet találkozni. Másrészt a német nyelv egészen a XX. századig Európában az egyik lingua franca, vagyis nagy közvetítő nyelv volt. A károlis, valamint a partiumi kollégák is kétnyelvű környezetből érkeznek, természetesnek tartják, hogy akár Budapesten, akár Nagyváradon találkoznak – tette hozzá János-Szatmári Szabolcs.
Sánta-Jakabházi Réka, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem német tanszékének tanára a budapesti rendezvényen a romániai német irodalomról beszélt, párhuzamba állítva a romániai magyar és román irodalommal. Előadásában központi helyet foglalt el annak vizsgálata, miként működött a cenzúra ezekben a különböző nyelvű irodalmakban. A kolozsvári szakember szerint Romániában a német nyelvű alkotásokat a kommunista diktatúra idején nem cenzúrázták annyira szigorúan, mint például a romániai magyar írók műveit. Sánta-Jakabházi Réka elmondta, ugyan a román művészeket is szorosan figyelemmel követték, de a legnagyobb nyomás a magyarokra nehezedett. Mindez azért is érdekes, mert – a mára nagyrészt Németországba költözött – romániai német írók műveit lehet, hogy könnyebb megérteni.
Sánta-Jakabházi Réka szerint a cenzúra egyszerre volt kényszer és inspiráció, mert ugyan korlátozta az írókat, de megtanította őket áthallásos műveket alkotni, talán kifinomultabban fogalmazni. Ez stilisztikailag, esztétikailag mindenképpen gazdagította az irodalmat – akármennyire is ellentmondásos ez a tény –, mondta a kolozsvári egyetem tanára.
Utolsó frissítés: 2011-06-27 17:23:00
