Hallgassa meg!
A felmérés eredménye nem újdonság – mondta a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. A kutató hangsúlyozta: ezek a gyerekek abban az életkorban vannak, amikor a tudást nagyon erÅ‘sen kellene gyarapítani, így a tudásszerzés hagyományos, de még mindig aktuális módjától fosztják meg magukat, amely még sokáig aktuális is marad.
Az internet nem oldja meg a problémát, mert az itt megjelenÅ‘ szövegek nem olyanok, mint amilyeneket a könyvekben olvasunk, ezek a gyors és felületes olvasást részesítik elÅ‘nyben. Az olvasás akkor fejlÅ‘dik, ha a tudás is fejlÅ‘dik, a tudás nélkül semmilyen szöveget nem értünk, és ahhoz, hogy tudjunk, olvasnunk kell. Az internet nem erre a célra jött létre, és nem is fog segíteni – mutatott rá a szakember.
Az Európai Unióban nagy veszély, hogy nem sikerült fejleszteni az olvasási készséget a hátrányos helyzetű gyerekeknél. Csépe Valéria szerint különösen igaz ez Magyarországon az úgynevezett depressziós övezetekre, amelyek még jobban leszakadnak. A nagy szociális hátrányban lévÅ‘ családoknál sem a lehetÅ‘ség, sem az igény nincs meg, hogy a gyerekek olvassanak és bÅ‘vüljön a tudásuk.
Magyarországon a legutóbbi PISA-eredmények szerint kicsit javult a helyzet, ugyanakkor a statisztikák hasonlóak, mint mindenütt máshol. A kutató egyetért azzal az uniós célkitűzéssel, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát húsz százalékról tizenötre kell leszorítani, de úgy látja, hogy ehhez fel kell térképezni a problémákat, és cselekedni a megoldásuk érdekében.
Olvasás nélkül nincs tudásAz Európai Unióban minden ötödik tizenöt éves és sok felnőtt nem tud rendesen olvasni – derül ki egy tanulmányból, amelyet az Európai Bizottság tett közzé. | Komolyan, Bartók szellemében2012.05.22. 07:52
|




