A művészettörténészek szerint a templomban lévő Giotto-freskók ihlették meg Michelangelót, aki a festő halála után száznegyven évvel született. Most ismét megfigyelhetők azok a részletek, amelyek a reneszánsz nagy művészét inspirálhatták.
A kápolna falait az 1700-as évek elején fehérre festették, hogy új freskókat vigyenek fel rájuk. A festékréteget 1840-ben szedték le a restaurátorok, ám igen erős oldószereket alkalmaztak, és kíméletlenül sikálták a felületet acélgyapot szivacsokkal. Beavatkozásuknak köszönhetően a festmények elhalványultak, élettelenné váltak. A XIX. századi restaurátorok újrafestették a freskókat, kipótolták a hiányzó részleteket. Tevékenységük nem kívánt hozadékát 1958-ban távolították el, meghagyva Giotto eredeti ecsetvonásait, már ami megmaradt belőlük.
Tucatnyi restaurátor és kutató részvételével indult tavaly az az ambiciózus projekt, amely diagnosztikai eszközök segítségével kezdte felmérni a tizenkét méter magas kápolna állapotát, amelynek falaira Giotto 1320 körül vitte fel freskóit. A kutatás, amelyet részben a Los Angeles-i Paul Getty Alapítvány finanszírozott, azt célozta, hogy adatokat gyűjtsön a százhetven négyzetméteres kápolnáról. Ez az információ útmutatásul szolgálhat a későbbi restaurálásoknál.
A négyhónapos munkálatok alatt vették észre a szakemberek, hogy az ibolyántúli fény a falfestmények olyan részleteit hozta elő, amelyek szabad szemmel nem voltak láthatók. A titkos Giottót fedeztük fel - hangsúlyozta Isabella Lapi, a világ legrangosabb restaurátorintézeteihez sorolt firenzei Opifico delle Pietre Dure vezetője.




