Fotó: MR/Gecse Géza
Hallgassa meg a műsort!
Lehetséges-e megÅ‘rizni a zsidó gyökereket úgy, hogy közben a kereszténységrÅ‘l nem mondunk le? Lehetséges-e megÅ‘rizni a keresztény gyökereket úgy, hogy közben a zsidóságunkról nem mondunk le? Ha a kérdést nem szűkítjük le a vallási meggyÅ‘zÅ‘dés kérdésére, hanem identitásként értelmezzük, akkor mindannyiunk számára érdekes a mai orosz irodalom egyik legkiemelkedÅ‘bb alakja, aki vallástalan zsidó családba született, huszonöt évesen keresztény hitre tért, de azóta eltávolodott vallásától, és ezt valamennyire könyvében is megjelenítette.
Ljudmilla Ulickaja Daniel Stein, tolmács című regénye, amely nálunk két éve jelent meg, Oroszországban éles viták kereszttüzébe került. Ennek ellenére a szakma díjának odaítélése mégiscsak jelezte, hogy a félmilliós példányszámban Moszkvában megjelent mű az év legfontosabb könyve lett Oroszországban.
Ulickaja, aki zsidó és keresztény is egyszerre, igyekszik ezt a két identitását minél közelebb hozni egymáshoz – mondta a Kossuth Rádiónak a pécsi Kulturoltás konferencia fÅ‘szervezÅ‘je, V. Gilbert Edit, Ulickaja több könyvének fordítója. A Daniel Stein, tolmács fÅ‘hÅ‘se Izraelben keresztény egyházat alapít, olyan Å‘skeresztény szektát, amely közel van a zsidó gyökerekhez.
Schönberger András rabbi szerint a szereplÅ‘ nem azért megy Izraelbe, hogy keresztény hitre térítse az ott élÅ‘ zsidókat, hanem az ottani keresztények lelki gondozását tartja fontosnak. Daniel úgy érkezik meg új hazájába, hogy zsidó nemzetisége alapján kéri az állampolgárságot, és azért küzd, hogy mindenkit befogadjanak, aki ott szeretne élni, tekintet nélkül a származásra és a felekezetre.
Miatta módosították a törvényt
Izraelbe az 1950-es hazatérési törvény értelmében letelepedhet minden zsidó, aki nem vett részt személyesen zsidók elleni tevékenységben, nem veszélyezteti Izrael biztonságát vagy a köz egészségét. A jogszabály hatályát 1970-ben kiterjesztették minden zsidó gyermekére és unokájára, valamint házastársaira, és azok házastársára. Az évezredes hagyomány szerint az tekinthetÅ‘ zsidónak, akinek édesanyja zsidó vagy betért a zsidó vallásba. Kivételt képez viszont, ha valaki önként hitet változtat.
Erre a módosításre éppen Daniel Oswald Rufeisen adott okot, akirÅ‘l Ulickaja a Daniel Stein, tolmács hÅ‘sét mintázta. Az 1922-ben lengyel zsidóként született férfi cionista mozgalmakban nevelkedett, egy kolostorban élte túl a háborút, és hívÅ‘ kereszténnyé, késÅ‘bb szerzetessé lett. Bevándorlási engedélyt kért 1950-ben Izraelbe, amelyet megtagadtak tÅ‘le, majd 1962-ben törvénybe is foglalták, hogy más vallásra térteknek nem jár azonnali állampolgárság. Rufeisen mégis Izraelbe költözött, és egy haifai karmelita kolostorban telepedett le.
A Daniel Stein, tolmács héberül még nem jelent meg. A könyv súlyos helyi érzékenységeket sértene, Izraelben ugyanis a mai napig sincs kettéválasztva az állam és a vallás. Bár a személyi igazolványokban 2005 óta csillagocskákkal jelölik a nemzetiséget, a hatóságok továbbra is pontosan tudják, hogy kit tekintenek zsidónak. A születés héber dátumát ugyanis csak a zsidóknak írják be.
Ljudmila Ulickaja nemrég Budapestre látogatott Imágó című regényének magyarországi megjelenése alkalmából. Az írónÅ‘ felidézte: sokan bírálták a Daniel Stein, tolmácsot, de semmi köze nem volt a provokációhoz. „Eszembe sem jutott másokat bosszantani, megsérteni pedig még kevésbé” – mondta Ulickaja. A könyvnek nem csak Magyarországon, hanem másutt is, ahol lefordították, alapvetÅ‘en jó volt a fogadtatása, bár voltak bíráló hangok is.
„Az igazság az, hogy rendkívül nehéz volt elképzelni, hogy egy ilyen éles kérdéseket felvetÅ‘ könyv mellett közömbösen mennek el azok az emberek, akik azt hiszik, tudják, hogy mi az igazság. És mivel én sem tartozom alkotóként azok közé a hétköznapi halandók közé, akik pontosan tudják, hogy hol van az igazság, ezért én mindig félek egy kicsit azoktól, akik meg vannak gyÅ‘zÅ‘dve arról, hogy Å‘k tudják” – fogalmazott a szerzÅ‘.
Tulajdonképpen Ulickaja maga Daniel Stein, azoknak a zsidó származású, de más vallásra áttért személyeknek a kálváriáját írta meg, amilyen Å‘ maga is – vélekedett V. Gilbert Edit. Emlékeztetett: az írónÅ‘ legutóbbi pécsi látogatása során felidézte, hogy a történelmi egyházak sokat bírálták a regényt. A legmegértÅ‘bbnek a római katolikusok mutatkoztak, a pápa fogadta is a szerzÅ‘t.
Kamarás István vallásszociológus is szervezett konferenciát a Daniel Stein, a tolmácsról. Foglalkozott a mű társadalomlélektani befogadásának a problematikájával is. A mostani orosz egyház összefonódik az állammal, a politikai hatalommal, nagyon intoleráns, és „miénk a hatalom, mi mondjuk meg, hogy mi az igazság” magatartás jellemzi – mondta a kutató. Szerinte jó lenne, ha párbeszéd kezdÅ‘dne megosztott világunkban, amely ebben a tekintetben egyre inkább emlékeztet az orosz megosztottságra, miközben távolodunk a nyugattól.
