Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke méltatásában azt mondta: Mészöly országegyesítÅ‘ egyéniség volt, aki nagyon jól tudta, hogy az ország a Kárpátokig ér, és Zalán Tibor is sokat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, nyugati magyar irodalomért. Zalán Tibor kiterjedt életműve azonban kevés lett volna ahhoz, hogy megkapja a díjat – jegyezte meg –, kellett hozzá egy olyan mű, a Göncölszekér című kisprózakötete, amely „elképesztette” az embert.
A Palatinus Kiadónál 2010-ben megjelent kötet bibliai utalásai kapcsán az irodalomtörténész Mircea Martin román esztétát idézte, aki Mészöly Saulus című regényérÅ‘l azt írta: Mészöly Miklós azért volt képes mindenkinél erÅ‘teljesebben megmutatni a kommunizmus rettenetét, mert képes volt újszerűen olvasni a Bibliát.
Zalán Tibor a díj átvétele után megtisztelÅ‘nek nevezte, hogy bár költÅ‘ként és drámaíróként tartják számon, prózai műre kapta az elismerést. A díjazott Mészöly Miklóst úgy jellemezte, mint aki „mindig egyenes gerinccel tudott létezni, de ebbÅ‘l soha nem kovácsolt esztétikai tÅ‘két magának”.
A Mészöly Miklós Egyesület hetedik alkalommal adta át a díjat, amelyet korábban Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007), Cserna-Szabó András (2008) posztumusz Baka István (2009) és Péterfy Gergely (2010) kapott meg.
Zalán Tibor 1954-ben született, 1982-tÅ‘l jelennek meg verses és prózai kötetei. Több irodalmi folyóirat szerkesztÅ‘je volt, jelenleg színházi dramaturgként is dolgozik. KöltÅ‘i munkásságát több díjjal ismerték el, 1981-ben Radnóti-, 1987-ben József Attila-díjat kapott. A Mészöly Miklós-emléknapon átadták a Kossuth-díjas író nevét viselÅ‘ emlékplakettet is, amelyet a Mészöly-életmű terén végzett kutatásaiért ezúttal N. Horváth Béla irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula FÅ‘iskolai Karának fÅ‘igazgatója vehetett át.
