Romák elleni erőszak, túlzott rendőri erő, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak , kormányzati és rendőrségen belüli korrupció és emberkereskedelem – ezek jellemezték 2009 Magyarországát az Egyesült Államok külügyminisztériumának legfrissebb emberi jogokról készült jelentése szerint. A nem túl hízelgő megállapítások ugyanakkor nem hatnak sokkszerűen: 2005-ig visszamenően csaknem minden évben ugyanezen problémákat emelte ki a szervezet. Az idei némileg annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy a romák elleni támadássorozat miatt a kisebbségek helyzetét a súlyosbodó problémák között emelte ki a jelentés, bár nemcsak az erőszakot sorolta ide, hanem kisebbségi csoportokkal szemben felerősödött durva retorikát, valamint a velük szembeni oktatási, lakhatási és foglalkoztatási diszkriminiációt is.
Más országok jelentéseit is olvasva ugyanakkor az is kiderült: Európában mindez nem magyar sajátság: hasonló folyamatok zajlanak-zajlottak Olaszországban, Romániában, Csehországban és Szlovákiában is. A romák a jelentés szerint összességében az Európai Unió legtöbbet támadott és legsérülékenyebb kisebbségei. Bár a tagállamok emiatt már hosszabb ideje közös egyfajta közös stratégia kidolgozására készülnek, az MTA kisebbségkutatója, Rövid Márton szerint ha fontos szerepe is van az uniónak, a gondokat alapvetően a nemzeti kormányoknak kell megoldania:
Az unió 2000-ben elfogadott antidiszkriminációs irányelve a kutató szerint vegyes eredményekkel valósult meg, fontos törvények és hivatalok születtek, de a szegregáció terén például – mint mondta – még romlott is a helyzet. Az amerikai külügyminisztérium egyébként nem az egyetlen, amely elmarasztalta Magyarországot a helyzetért: múlt év nyarán az Amnesty International és a szintén amerikai Freedom House, valamint az Európa Tanács is aggodalmát fejezte ki a romák elleni erőszak és a kisebbséghez tartozók jogainak korlátozása miatt.
Utolsó frissítés: 2010-03-12 13:40:21
