Fotó: Flickr/p0psicle
Hallgassa meg!Elitképzés és ösztöndíj lesz, viszont a többletpontok megszűnnének azoknál, akik tanárképzésre jelentkeznek - mondta el a Krónikának Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár: Az egyetemi képzésben úgy tennék vonzóbbá a tanár szakos képzést, hogy kiemeltebb ösztöndíjakkal, illetve ilyen felvételi paraméterekkel társítanánk azt, hogy a minőségi képzést jelentsen.
A szakértői anyagban az is szerepel, hogy nem kapnának plusz pontot a hátrányos helyzetűek, illetve a fogyatékkal élők, ha tanárnak jelentkeznének, azaz megszűnne a pluszpont-rendszer. Gloviczki erre azt mondja, a tárcának az az elvi álláspontja, hogy mindenféle hátrányos helyzetet, sporteredményt és minden más olyan eredményt, amit most plusz ponttal jutalmaznak, máshogy ismerjék el, hiszen az, hogy valaki alkalmas egy pályára, hogy megfelelő színvonalon teljesített egy felvételi követelményrendszerben, nem befolyásolható például a hátrányos helyzettel.
Csak akkor lehet vonzó a tanári pálya, ha a képzés minősége mellett a fizetések is emelkednek - mondja Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa, az ELTE egyetemi tanára. Hiába változtatjuk meg a képzésen belüli feltételeket, ha a pályát, a bérezést, a munkafeltételeket nem tesszük kedvezővé, nem a legjobbak jönnek majd - érvel a szakértő.
A FigyelőNet szerkesztőségének birtokába jutott egy szakértői háttéranyag, amely az új közoktatási törvényt készíti elő, és amely 300-330 ezer forintos pedagógusfizetést tartana reálisnak. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár azonban megerősítette, hogy erre a költségvetésben egyelőre nincs keret.
A portál egyébként úgy tudja, a közoktatási törvény szemléletét, jövőképét és tartalmát egy 43 oldalas, a felsőoktatásét egy 9 oldalas anyag készíti elő. Információi szerint a közoktatás finanszírozásáról szóló passzusokban megerősítik az eddig is ismert elképzeléseket, hogy míg jelenleg 50-50 százalékban az állam és a fenntartó folyósítja az iskolai működés költségeit, ennek aránya 90-10-re változna az előbbi javára, kivéve az egyházi iskolákat, ahol teljes egészében az állam állná a számlát. Az iskolák finanszírozása a tanulói létszámtól, a csoportszámtól és a feladatoktól együttesen függene, a pedagógusbérek a központi kasszát terhelnék.
Több óra?
A dokumentum szerint „fel kell hagyni a túlterhelésről folyó álságos oktatáspolitikai hivatkozással, több iskolaidőre van szükség". Ennek megfelelően minden évfolyamon öt órával többet kellene töltenie az iskolában a gyerekeknek, mint most. Ennek egy része a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelés plusz óráiból adódik, de 2-3 óra egyéb nevelési feladatra fordítandó.
Tanári életpálya
A tanárképzést elitképzéssé változtatnák, aztán pedig a részletesen kidolgozott életpálya szerint dolgozhatnának a magas presztízsű pedagógusok. Az életpálya része a kezdőtanárok szakmai beválását feltérképezni hivatott próbaidő bevezetése, a folyamatos külső ellenőrzés, amely akár negatív szankciókkal is járhat, és a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezés. A terv szerint a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne (ma ez nagyjából ez 300-330 ezer forint), és egy vagy két alkalommal a pedagógusok fizetett, iskolán kívüli alkotó munkára, továbbképzésre fordítható fél évet kaphatnának.
Maradna a tankötelezettség, de...
Továbbra is 18 évig lenne tankötelezettség, de 16 éves kor után fegyelmi úton kitehető lenne az adott intézményből az a diák, aki nem tudja betartani egy adott közösség normáit. Ilyenkor a gondviselő kötelessége lenne elhelyezni a renegát gyereket. A tankötelezettség korhatára a szakképzésben tervezett változtatásokat is érintheti: ha ott lecsökkentik a képzési időt három évre, akkor sokaknak az iskola már 17 évesen befejeződne. A tervezet egyébként a most a nemzetgazdasági tárcához tartozó szakképzést az oktatáshoz csoportosítaná.
Nyelvi évfolyamok, osztálykirándulások...
A néhány éve bevezetett középiskolai nyelvi évfolyamokat nem törölnék el, de az anyag szerint "ne legyen kötelező, különösen ne kizárólag angol képzéssel". A dokumentum írói támogatnák az egész napos iskolákat és a jó iskolai gyakorlatok terjesztését. Kívánatosnak tartanák a tanórán kívüli nevelési tevékenységek erősítését is. Hogy ne maradjanak ki a szülők pénztárcáját megterhelő osztálykirándulásból, színházlátogatásból és egyebekből a szegényebb gyerekek sem, központi pályázati lehetőséget állítanának fel erre a célra.
Egyetemek finanszírozása
Az új felsőoktatási törvényt előkészítő anyag szerint az állami és azon egyházi egyetemek finanszírozása, amelyek fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van, és legalább 1985 óta működik Magyarországon, három részből állna: 70 százaléka a bázis, 15 százaléka - az előző évben beiratkozott hallgatókkal arányos - képzési normatíva és 15 százaléka a - minősített oktatók számával arányos - kutatói normatíva. Főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 a képzési normatíva.
Intézményi autonómia
A tervezet az intézményi autonómia elemeként sorolja fel a gazdálkodást a saját vagyonnal, de azt is írják, hogy jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni a felsőoktatási intézményeknek saját tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására. Megerősíti viszont azt a már ismert elképzelést, hogy egy adott intézményen belüli felvételi keretszámokba is bele kíván szólni az oktatásvezetés.
Felvételi alapkövetelmény lehet az emelt szintű érettségi
A dokumentum leszögezi, hogy a felvételihez alapkövetelmény lesz a megfelelő és sikeres emelt szintű érettségi, és hosszabb távon a nyelvvizsga is. Azt is rögzíti, hogy nem lehet a felvételinél a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok számára pozitív megkülönböztetést biztosítani.
