Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Nincs adat az ülésekről, nincs adat a tagokról, nem tárgyalt irományt – ezt látjuk az országgyűlés honlapján, amikor a vizsgálóbizottságokra rákeresünk. Egy kivételtől eltekintve a bizottságok még elkezdeni sem tudták a munkát, pedig a létrehozásukat megszavazták.
A sukorói kaszinóügyről, az UD Zrt-ről, a devizahitelekről is állítottak fel vizsgálóbizottságot, de aztán tagokat már nem sikerült delegálniuk a testületekbe a pártoknak. A parkolóügyekben vagy a rádiófrekvencia-döntés ügyében, ha minden határidőt betartanak a bizottságok, akkor sem tudják befejezni a munkát az új összetételű parlament megalakulásáig.
Pártpolitikai küzdelem miatt nincs megegyezés – mondja Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Intézet munkatársa. Ez aligha meglepő, csakhogy a bizottságok munkájának a jogi alapjai sem megfelelőek, nem szabályozzák megfelelően a működésüket – mondja az elemző.
Miközben Németországban például külön részletes törvény van a vizsgálóbizottságokról, hazánkban a házszabály erről szóló részét is külön kellett foltozgatni, és az elemző szerint ez így is marad. „Olyan állóvízről van szó, amelyet legfeljebb egy kétharmados többségű párt tudna felkavarni” – fogalmazott az elemző.
A két nagy pártot ma délelőtt nem tudtuk megkérdezni minderről. Egy korábbi műsorunkban Göndör István MSZP-s politikus az ellenzéket hibáztatta, amely nem jelölt tagokat, és ezért nem tudnak felállni a vizsgálóbizottságok.
Répássy Róbert fideszes politikus pedig azt mondta, abban nem tudtak megállapodni az utóbbi időben, hogy az SZDSZ a kormánypártiakhoz vagy az ellenzékhez tartozik-e.
A vizsgálóbizottságok ügye soha nem volt sikertörténet: az Országgyűlés összesítése szerint 1990 és 2006 között 104 kezdeményezés közül tíz jutott el oda, hogy a bizottság jelentést tett.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-02-15 20:40:33
