Fotó: MTI/Kollányi Péter
Hallgassa meg!Háromnapos délvidéki látogatáson tartózkodik a köztársasági elnök. Sólyom László a szerbiai Horgoson részt vett az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepi műsoron. A magyar határ menti vajdasági településen rendezett megemlékezést követően a köztársasági elnök beszédet mondott a város főterén.
„Szent István szobra itt, Horgoson többről szól, mint Magyarország sok-sok Szent István szobra. Szent királyunknak a Délvidéken a történelmi Magyarország megszűnése óta ez az első köztéren álló szobra. Felavatása arról tanúskodik, hogy a délvidéki magyarságban megvan a hűség, az elszántság és az akarat arra, hogy közösen folytassuk Szent István-i örökségünket” – mondta Sólyom László.
A magyar államfő leleplezte az államalapító király mellszobrát és elbeszélgetett a helyi vezetőkkel, valamint a horgosi homokvidék gyümölcstermesztőivel.
A magyarok élnek a lehetőséggel Szerbiában
A köztársasági elnök délután részt vett az 1867-ben alapított zombori Magyar Polgári Kaszinó Egyesület március 15-e tiszteletére tartott megemlékezésen. Itt Sólyom László példamutatóan jónak nevezte a szerbiai kisebbségek helyzetét.
„Örömmel tapasztalom, hogy a magyarok élnek ezzel a lehetőséggel” – fogalmazott, arra utalva, hogy összegyűlt a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy a szerbiai magyar kisebbség közvetlenül – és ne elektorok útján – választhassa meg a Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális önigazgatás szervét.
„Ez mutatja, hogy a szerbiai magyarok örömmel járnak azon az úton, amely Szerbiát az Európai Unió felé vezeti. Élnek a vízummentességgel, és várják, hogy Szerbia eljusson oda, hogy egyszer a schengeni határokon belülre kerüljön" – tette hozzá.
Sólyom László kifejtette: a kisebbségben élőknek nehéz a feladatuk, mert egyszerre kell integrálódniuk abba az államba, ahol élnek, ugyanakkor meg kell őrizniük magyarságukat. A vajdasági magyar kisebbség példa rá, hogy ez a kettősség lehetséges – tette hozzá.
A köztársasági elnök háromnapos délvidéki látogatása az egész Kárpát-medencét átfogó államfői körút utolsó állomása. „Három éve minden nemzeti ünnepet – hacsak engedik – a határon kívüli magyar közösségeknél töltök” – emlékeztetett. Ezek azok a napok, amelyeket Sydneytől Kanadáig minden magyar nagy becsben tart – fűzte hozzá.
Sólyom László kitért arra is, egy magyarországi elnöknek – amellett, hogy kifejezi a magyar nemzet egységét – az is feladata, hogy az Európai Unióban megértesse: noha szuverén nemzetállamok hozták létre, az EU a nemzeti közösségek uniója is kell hogy legyen, hiszen Európában sok olyan nemzet él, amely túlnyúlik az államhatárokon.
Az államfő további vajdasági programjában szerepel egy találkozó Boris Tadic szerb elnökkel. Előzőleg, szombaton, további vajdasági településeket keres fel, és Újvidéken megbeszélést folytat Egeresi Sándorral, a vajdasági tartományi képviselőház elnökével. A köztársasági elnök vajdasági látogatása zárásaként vasárnap este Szabadkán beszédet mond a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség ünnepi megemlékezésén.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
