Fotó: Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Városaink levegÅ‘minÅ‘sége egyre rosszabb, melyért fÅ‘leg a korszerűtlen gépjármű állomány a felelÅ‘s. Növekszik a városi aeroszolok mennyisége, pl. az a bizonyos PM 10 nevű apró részecske, mely több betegség elÅ‘idézÅ‘je. Emellett a szennyvíz, felszíni víz és ivóvíz területén is egyre több a probléma, melynek orvosolását kutatják hazai szakemberek is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a kémia, a biológia, a fizika, a földtudományok és a matematika szakterületek képviselÅ‘i az ipari-vállalati szféra kiemelt képviselÅ‘ivel 2004 decemberében létrehozták a régió elsÅ‘ Környezettudományi Kooperációs Kutató Központját, (ELTE KKKK). Egyik fÅ‘ kutatási területük a szennyvíz- és szennyvíziszap kezelési, hasznosítási technológiák fejlesztése.
A vegyipar rengeteg olyan szert termel, amelyeket az általánosan használt tisztító rendszerek nem tudnak lebontani, így a jelenleg jellemzÅ‘ tisztítási folyamat végén az élÅ‘vizekbe kerülnek. Ezért a tisztítási folyamat végén be kell iktatni még egy lépcsÅ‘t, amelynek során ezeket az anyagokat távolítják el a vízbÅ‘l. Ennek több módja is lehet – mondta a Kossuth Rádióban Záray Gyula professzor, a központ elnöke.
A világszerte egyre nagyobb gondot jelentÅ‘ vízhiány miatt a víz újrahasznosítása egyre fontosabb, ipari területen és lakossági területen egyaránt. Emiatt megváltozik a stratégia is: az ideális az lenne, ha nagy szennyvíztisztító telepek helyett minden toronyház aljában lenne egy kis tisztítómű, és az ott megtisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – egy külön csÅ‘vezetékben újra visszavezetnék a lakásokba. Az ivóvizet pedig csak arra használnák, amire az való – tette hozzá a professzor.
Kínában már a fejlÅ‘dés gátja a vízhiány, de itthon is vannak olyan vállalatok, amelyeknél meg van szabva, hogy a termeléshez milyen mennyiségű vizet emelhetnek ki. Számukra a fejlÅ‘dés alapkérdése, hogy újra tudják hasznosítani a vizet. Ezzel nagyon komolyan foglalkoznak például a MOL-nál is.
Az ELTE KKKK kutatói méréseket végeznek, és olyan megoldásokat keresnek, amellyel például el tudják távolítani bizonyos molekulákat. Záray Gyula elmondta: kidolgoztak például egy olyan technológiát, amellyel az arzént el tudják távolítani vízbÅ‘l, ami dél-alföldi régióban jelenthet komoly segítséget.
A professzor beszélt arról is, hogy három éven keresztül végeztek vizsgálatokat az almásfüzitÅ‘i vörösiszap tározónál. Ott az üzemeltetÅ‘ cég a dorogi és tatabányai széntüzelésű erÅ‘művek pernyéjévél keveri össze az iszapot, amit megfelelÅ‘ szerves anyaggal kiegészítve jó talajképzÅ‘déi folyamat indul be – mondta Záray Gyula. Hozzátette azonban: kérdés: ezeken kívül milyen anyagokat hordanak még a tározókba, hiszen a cégnek veszélyes hulladék kezelésére is engedélye van. Szerinte folyamatos mérésekkel és szigorú ellenÅ‘rzéssel lehetne csak eloszlatni az aggodalmakat.
