Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Név szerinti szavazással, az MSZP-és SZDSZ-es képviselők igenjei, a Fidesz és a KDNP tartózkodása mellett fogadta le utolsó ülésnapján a holokauszttagadást büntethetővé tévő törvénymódosítást a parlament. A Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető és miniszterelnök-jelölt által jegyzett – egyébként már a kampány időszakában benyújtott – javaslat már a sokadik kísérlet volt a holokauszttagadás tiltására. 2003-ban a Medgyessy-kormány idején az igazságügy miniszter Bárándy Péter, négy évvel később, a Gyurcsány-kabinet idején pedig fia, Bárándy Gergely nyújtott be hasonló javaslatot, de az Alkotmánybíróság mindkettőt megsemmisítette, mert a szigorítások szerinte aránytalanul korlátozták volna a szólásszabadságot. Ugyanerre számítottak most a szigorítás ellenzői a Mesterházy-féle verzióval kapcsolatban is. A Társaság a Szabadságjogokért és több más civil szervezet azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy küldje az alkotmánybírósági kontrollra a jogszabályt.
Csakhogy a köztársasági elnök szerint a törvény nem alkotmányellenes: a döntést indokoló közleményében Sólyom László arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság 2000-ben az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra az államfő szerint tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint általában a véleményszabadság korlátozására. Sólyom László mindemellett rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a módosítást az Országgyűlés a választási kampányban fogadta el. A kampány ideje ugyanis – mint írta –nem alkalmas ilyen súlyú ügyek higgadt megvitatására.
A szigorítás ellenzőinek egyéb kifogásaira a köztársasági elnök nem tért ki közleményében, nem válaszolt tehát azokra a bírálatokra, amelyek szerint a módosítás homályos és képlékeny értelmezési helyzetet teremt, mert nem határozza meg pontosan, hogy ki számít a holokauszt áldozatának: csak az elhunytak például, vagy annak tekinthetők a túlélők, illetve az elhunytak másod- és harmad-generációs leszármazottai is. Vitathatónak nevezték szakértők a méltóság megsértésének megvalósítását is, a jelentéktelen színben feltüntetés, illetve a kétségbe vonás szerintük ugyanis egyformán bizonytalan jogi kategória.
A törvény egyáltalán nem említi, hogy mi a teendő azokkal, akik nem tagadják vagy kétségbe vonják, ellenkezőleg: helyeslik a holokausztot. A Pécsi Tudományegyetem büntetőjogásza, Herke Csongor szerint ilyenkor más kategóriákba – például becsületsértés vagy gyűlöletre uszítás – lehet „beilleszteni” a sértegetést:
Répássy Róbert frakcióigazgató szerint a Fidesz kormányra kerülve eredeti szándékainak megfelelően módosítja majd a jogszabályt, vagyis az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint egyoldalú a holokauszt tagadásáról szóló törvény, mert csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. A párt szerint ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie.
Mesterházy Attila, a szocialisták miniszterelnök jelöltje azt mondta: a Fidesz most már láthatja, hogy nem cselekedett helyesen akkor, amikor nem támogatta a törvénymódosítást a parlamentben. Az MDF szerint Sólyom László a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szerint a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvény elfogadása fontos fegyver lehet az antiszemitizmus ellen küzdők kezében, és lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fel tudjanak lépni a társadalmi békét veszélyeztető csoportok ellen.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
A világ sok országában bünteti törvény a holokauszt tagadását
A huszonhét európai uniós tagállam közül tízben büntetik a holokauszttagadást. Nagy-Britanniában viszont például nem, pedig ott él az egyik leghíresebb holokauszttagadást hirdető történész. David Irvinget sok országban jogerősen elítélték nézetei miatt, Nagy Britanniában azonban szabadon terjeszthetné a nézeteit – elvileg. Gyakorlatilag viszont nem kap fórumot.
Franciaországban 1990 óta büntetik azokat, akik mindennemű emberiség ellen elkövetett bűncselekményt tagadnak. A szélsőjobboldali Front National elnökhelyettesét, Bruno Gollnischt például három hónap felfüggesztett börtönre és ötezer euró bírságra büntették, mert egy sajtótájékoztatón történészeket nyílt vitára szólított fel a gázkamráról. Ausztriában akár húsz év börtönt is kaphat az, aki soát tagadja. A vonatkozó osztrák törvényt 1947-ben fogadták el és azóta folyamatosan pontosítják. Az elmúlt tíz évben több, mint kétszáz esetben szankcionáltak holokauszttagadókat.
Németországban 1979 óta a büntetőjog hatálya alá esik a holokauszt megkérdőjelezése, vitatása és tagadása. A bűncselekmény súlyosságától függően a minimális büntetés pénzbírság vagy egy hónap börtön, míg maximumként öt év börtön szabható ki. Az elmúlt évben általános helyeslést váltott ki, hogy Angela Merkel kancellár XVI. Benedek pápát felszólította az elhatárolódásra a holokausztot tagadó Richard Williamson tradicionalista püspöktől.
Csehországban és Lengyelországban is bűncselekmény a holokauszt tagadása. Közös jellemző, hogy a sem a lengyel, sem a cseh büntetőtörvénykönyv nem tesz különbséget a nácik és a kommunisták között. Azaz, aki bármelyik népirtást tagadja, akár három év börtönbüntetésre is számíthat. Szlovákiában a szankció ugyanez. Romániában 2002 óta létezik az a jogszabály, amely tiltja a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek működését, de kimondottan a holokauszttagadás elítélése nem szerepel a törvényben.
Olaszországban évek óta tart a vita a soá tagadásának büntetéséről. A Prodi-kormány 2007-es törvénytervezete a holokauszttagadás büntethetőségéről egyelőre a fiókban hever. A három évvel ezelőtt az emlékezet napján előterjesztett kormányjavaslatot kétszáz olasz történész levele állította le. Felhívásukban azt hangoztatták, nem ez a megfelelő út: nem tiltani, hanem nevelni kell, és a holokauszttagadás büntethetőségével csak mártírokká teszik a tagadókat.
Belgiumban 1995 óta büntetik a holokauszttagadást, a parlamentben a jogszabályt ellenvoks nélkül fogadták el, még a szélsőjobboldali Flamand Blokk is megszavazta. A büntetés egy év szabadságvesztés lehet. Spanyolországban 2007-ig bűncselekménynek számított a soá tagadása, akkor azonban eltörölték a törvényt, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság olyan ítéletet hozott, amelynek értelmében a holokauszt tagadása belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Tagadni tehát lehet, helyeselni azonban nem.
Az AB elé kerül a szövetkezeti törvény
Sólyom László köztársasági elnök megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a szövetkezeti törvényt szerdán - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az indoklás szerint a szövetkezetekről szóló törvény módosítása megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait.
A jogszabály visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jén lépne hatályba, azonban az államfő szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével, és ezért a törvény alkotmányellenes.
Ahhoz, hogy például a szórólaposztást vagy a csomagolást legálisan végezzék a diákok, iskolaszövetkezetekbe lépnek be, amelyek aztán kiközvetítik őket a cégekhez. Ezeket az iskolaszövetkezeti jogviszonyokat pontosította, vette ki a Munka Törvénykönyve alól az a törvénymódosítás, amelyet most az Alkotmánybírósághoz küldött az államfő. Az új törvény ellen már korábban tiltakoztak a munkaerő-kölcsönzők. Alig két hete a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, Csaposs Noémi műsorunkban a kifogások között említette, hogy nincs fizetett és betegszabadság, illetve munkáltatói járulék.
Ez vonatkozna a módosítás szerint az iskolaszövetkezetekre, márpedig a fizetett szabadság alkotmányos alapjog – állítja az elnök. Csaposs Noémi szerint a törvény az uniós irányelvekeit is sérti, sőt, a diákokat is hátrányosan érintheti. A Student Diákszövetkezet nevében Szíjj György elnök viszont szintén két hete azt mondta, hogy szerinte nincs probléma – a számukra tehát kedvező – törvénymódosítással.
Mások a törvényhozási eljárást kifogásolták. Például Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, aki szerint nem egyeztettek a törvényhozók a társadalmi szervezetekkel. A törvénymódosítást egyébként közösen jegyezte egy MSZP-s, egy SZDSZ-es, egy fideszes és Herényi Károly független volt MDF-es képviselő. A szavazáson aztán a Fidesz-KDNP többsége nemmel voksolt, de így is többséget kapott a módosítás.
Visszakerül az Országgyűléshez a csoportos keresetindításról szóló törvény
A holokauszttagadás büntethetőségéhez is kötődhet a polgári perrendtartás módosítása. Eszerint csoportos per indításra is van lehetőség akkor, ha – mint a törvény mondja - a jelentős számú személy által érvényesíteni kívánt jog lényegileg hasonló ténybeli alapokon nyugszik.
Áprilistól azonban még nem lehet csoportos pert indítani, az államfő ugyanis visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényt. Indoklása szerint a jogszabály előkészítetlen, az elnagyolt rendelkezések miatt a céljaival ellentétes hatást érhet el, visszaélésekre adhat lehetőséget, ráadásul kevés a felkészülési idő.
A módosítást Magyar Bálint és Csiha Judit nyújtotta be. Hátrányos megkülönböztetés, versenyjogi, környezetvédelmi, és a fogyasztók tájékoztatásra vonatkozó szabályok megsértése miatt lehetett volna pert indítani.
Az államfő döntésére az MSZP egyelőre nem reagált. A Fidesz frakcióigazgatója, Répássy Róbert azt mondja, egyetértenek a köztársasági elnök kifogásaival, megfontolják a változtatásokat és felülvizsgálják a törvényt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Réti László örül az államfő döntésének. A kamara álláspontja szerint puccsszerűen fogadták el a jogszabályt, az érintettekkel nem egyeztettek, ezért az állampolgárok számára hátrányos következményei is lehettek volna a törvénynek.
Évekkel ezelőtt az előző kormány már nekifutott a csoportos perelés lehetővé tételének, de az nem volt ilyen tág szabályozás. Lényegében a kisebbségeket védték volna úgy, hogy a kisebbséghez tartozók perelhettek volna az őket ért sértő kijelentések, a csoport méltóságának megsértése miatt. Azt a szabályt megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a véleményszabadságot korlátozta volna.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-03-10 19:48:46
