Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Nőtt a lemaradásunk, nemcsak a régi uniós tagországokhoz képest, hanem a visegrádi országokhoz képest is - derült ki a magyar lakosság egészségi állapotáról készült elemzésből. Bár valamelyest javult a születéskor várható élettartamunk a húsz évvel ezelőtti képest, nem annyival, mint a többi országban, így tovább romlott a korábbi hátrányunk - mondta Vitray József, az Egészségmonitor szakértője.
Nálunk a nők születéskor arra számíthatnak, hogy hetvennyolc éves korukig élnek, míg a visegrádi országokban nyolcvan a régi uniós országokban pedig több mint nyolcvanhárom éves korukig. A férfiak esetében nálunk hatvankilenc, a visegrádi országokban hetvenegy és fél, a nyugat-európai országokban pedig több mint hetvenhét és fél évre lehet számítani.
Harminc évvel ezelőtt Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon még azonos halandóságot mértek, mára azonban ez gyökeresen megváltozott - hívta fel a figyelmet Vitray József. Ha az elmúlt húsz évben Magyarországon olyan lett volna a halandósági arány, mint Ausztriában, akkor húsz év alatt egymillióval kevesebb haláleset fordult volna elő, de még ha a szlovák halandósággal számolunk, akkor is kétszázezer emberrel több élne Magyarországon.
Nálunk három-négyszer annyian halnak meg keringési betegségekben, mint a nyugat-európai országokban, de sokkal több az „elkerülhető” halálozás is. A hatvanöt év felettiek harminc százaléka azért halt meg, mert nem került időben orvoshoz, ilyen például számos daganatos betegség - hívja fel a figyelmet a szakember.
Az egyébként, hogy az elemzés épp most készült, nem véletlen, a cél az volt, hogy a választási kampány időszakában felhívja a figyelmet: a magyar lakosság egészsége kiemelt fontosságú, és valamit kellene tenni. Az elmaradás nagy, és úgy tűnik, hogy még növekszik is, ez pedig legalább olyan fontos, mint sok más téma, amiről beszélnek – teszi hozzá Vitray.
Tenni pedig lehet az egészség érdekében, és erre nagyon jó példa Finnország, ahol egy átfogó egészségügyi reformot hajtottak végre. A 70-es években itt még magasabb volt a férfiak halandósága, mint nálunk, mára ott a töredékére csökkent, míg itthon szinte ugyanakkora maradt.
Lehetetlen kórházi állapotok a brit kórházakban?
Egy most publikált felmérés szerint a brit kórházakban sokszor a kórtermeken kívül kell elhelyezni betegeket, akkora a zsúfoltság. A pótágyakat olykor a konyhában, a tároló helyiségekben, vagy éppen a folyosón helyezik el.
A Nursing Times, az ápolók lapja több mint kilencszáz nővért kérdezett meg a brit kórházi állapotokról. Kétharmaduk azt mondta, hogy az ilyen esetek napi szinten, vagy legalábbis hetente többször is előfordulnak. Mindez szerintük a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti – mondja Alastair McLellan, a kutatást végző lap főszerkesztője.
Magyarországon még nem készült kutatás arról, hogy az ápolók szerint mi okozza a legnagyobb gondot az ellátásban – válaszolta az MR1-Kossuth Rádió érdeklődésére Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Szerinte a magyar ápolók a túlterheltséget említenék az első helyen. Előfordulhat, hogy akár harminc beteg is jut egy nővérre. Balogh Zoltán megjegyezte, magyar kórházakban is előfordulhat, hogy átmenetileg a folyosóra tolják ki a beteget, vagy pótágyat raknak a kórterembe, de ez messze nem mindennapos.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-03-11 18:50:29
