Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Idén január 1-jétől a főállású társas- és egyéni vállalkozóknak a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a jogszabály nem ad egyértelmű támpontot arra, mekkora összeggel kell a vállalkozóknak számolniuk. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy aki kisebb jövedelemhez jut, mint ami a szakmában jellemző, az nem az elvárt összeg, hanem csak a valós jövedelme után köteles adózni és járulékot fizetni. De a fizetés alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér.
Az Alkotmánybíróság hétfőn azt mondta ki, hogy nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemző kereset mint fogalom bevezetése, ugyanakkor a piaci szereplők szerint ez nem minden szakmában állapítható meg. A törvény háromféle számítási módot is felkínál a tevékenységre jellemző kereset megállapítására, sok helyen azonban hiába a statisztika, valójában személytől és intézménytől függ, hogy ki mennyi bevételhez juthat.
A Magyar Ügyvédi Kamara is egyike volt az Alkotmánybírósághoz fordulóknak. Itt most értelmezik a taláros testület döntését, és ez után fordulnak majd esetleg újabb kérdésekkel az alkotmánybírósághoz. Ugyanakkor mindenképpen meg kell alkotni azt a szabályt, ami szerint számolni lehet, nagyon sok szakmában ugyanis nem egyértelműsíthető a szolgáltatások azonossága – hangsúlyozza Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Miben összehasonlító például adójogi szempontból a közös megegyezéses bontópert végző ügyvéd, egy fogyasztóvédelmi szakjogász, egy munkajogász vagy egy versenyjogász tevékenysége - teszi fel a kérdést a szakember.
A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés egyébként nem is kötelező, csak ajánlás, olyan, mint régebben a dupla minimálbér volt, ráadásul az evásoknak még a járulékfizetésnél sem kötelező ezt a szabályt alkalmazni - hívja fel a figyelmet egy félreértésre a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Az eva-alanyok megrettentek ettől a szabálytól, pedig az ő esetükben az osztaléknál ez a szabály nem alkalmazható, a járulékalap tekintetében pedig nem kötelező, az eva ugyanis mindent leadóz - magyarázza Ruszin Zsolt. Az ő esetükben tehát nincs mitől tartani, és ha nincs különösebb indokuk rá, nem nyugdíj előtt állnak, nincs miért magasabb járulékfizetést vállalni, mint a törvény szerinti kötelező egyszeres minimálbér.
A jogszabályt tavaly még ellenzékként bírálta a Fidesz, most a Nemzetgazdasági Minisztériumtól még nem jött válasz arra, hogy terveznek-e változtatást a törvényben. A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be a jogszabály eltörlésére, de az még nem került napirendre.
Visszamenőleg kell feljegyzéseket készíteni
Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke rádiónknak nyilatkozva azt mondta, mindenkinek saját magának kell majd kitalálnia, hogy mi után kell fizetnie. Az egyik módszer, hogy az adózó megnézi, mi az országban az adott szakmákban a tevékenységre a jellemző kereset; hogy miként jut hozzá a statisztikákhoz, az persze más kérdés. Másik módszer: az adózás előtti eredményének a 80 százalékát kell tekinteni személyes közreműködés ellenértékének. „Nonszensz egyébként azt mondani, hogy ez a személyes közreműködésből ered, úgy általánosságban ez biztos, hogy nem igaz” – mondta a Zara László. A harmadik módszer megállapítani, hogy mi volt az eredmény, és abból venni a szokásos vállalkozói hasznot. De ki mondja meg, hogy mi a szokásos vállalkozói haszon?
Ha például fodrász az egyéni vállalkozó, neki nem igazán lehet sok kiadása az alapanyagra. Eddig bejelentette magát minimálbérre vagy annak kétszeresére, aztán utána lett, ahogy lett. Most pedig van egy lista, hogy mondjuk a fodrászatban 274 ezer 456 forint lesz az elvárt bevétel. De vajon ugyanakkora a bevétel Miskolcon és a budapesti V. kerületben is?
Zara László szerint az Alkotmánybíróság döntéséből az világlik ki, hogy mindenkinek saját magának - az eddigi körülményeit figyelembe véve – kell ezt az úgynevezett feljegyzést elkészítenie, tehát nem biztos, hogy ugyanaz a helyzet Budapesten és Miskolcon is. Csak ezt honnan lehet tudni? „Lehet az Alkotmánybíróság elefántcsonttornyában azt mondani, hogy minden adott a jogszabályban, csak a gyakorlatban ezt végrehajtani lehetetlen. Vagy ha lehetséges is, ez ellentmond a kormány adminisztrációt csökkentő törekvésének. Mert ezzel nem adminisztrációt csökkentünk, hanem a meglévő adminisztrációt a duplájára növeljük, hiszen napi szinten kell feljegyzéseket készíteni a tevékenység értékéről.”
Zara László hangsúlyozta, a jogszabály már erre az évre is vonatkozik, aki eddig nem vezetett nyilvántartásokat, nem készített feljegyzéseket, annak sürgősen pótolnia kell, ráadásul visszamenőleg meg kell vizsgálnia, vajon jól fizette-e be eddig a járulékokat.
Az adótanácsadók egyesületének elnöke hozzátette, őt nem kérdezték meg a törvényalkotás során.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-09-09 17:58:36
