Fotó: MR/Neubauer Rudolf Az elmúlt nyolc évben az állami szerepvállalás radikálisan csökkent, ami az intézmények fenntartását hátrányosan érintette - mondta Pokorni Zoltán az távirati irodának. Az elsős gyerekek után járó normatíva 2002 szeptemberében 185 ezer forint volt, most januártól 320 ezer forintnak kellene lennie, ezzel szemben csupán 132 ezer forint, azaz reálértékben felére, nominálisan 30 százalékkal csökkent a támogatás - sorolta az adatokat az Orbán-kormány oktatási minisztere.
Fejkvóta helyett feladatfinanszírozás
A mai, fejkvóta alapú támogatás helyett a Fidesz az ellátandó feladatot finanszírozná, aminek formája akár központi bérfinanszírozás is lehet. Azt szabályoznák, hány gyerek tanítása után lehet egy pedagógusstátuszt létesíteni. Ez változhatna intézménytípusonként és földrajzi régiónként, más lenne az arány a fővárosban és kistelepüléseken, más, ha hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáról van szó, és más az átlagos környezetből érkezőknél. Az így alkalmazott pedagógusok bérét garantálná a központi büdzsé. E létszám felett még alkalmazhatnának további pedagógusokat az önkormányzatok, ezt azonban finanszírozni már nekik kellene. Az új rendszer költségei jelentősek, ezért bevezetni több esztendő alatt lehet - tette hozzá a meg a fideszes politikus.
Minősíteni kell a pedagógusok munkáját
Pokorni Zoltán a pedagógusok minősítéséről azt mondta, tárgyilagos és nyilvános szempontok alapján kell értékelni munkájukat. Szerinte, ha ki akarnak törni az alulfinanszírozottságból, a színvonaltalanságból, a fásultságból, akkor mérni és értékelni kell valamennyi szereplő munkáját. Hozzátette: modern, külső és belső szereplőkkel megvalósítandó értékelési, támogató rendszerben gondolkodnak.
Meg kell újítani a pedagógusjelöltek kiválasztását
A pedagógusjelöltek kiválasztása is megújítandó - emelte ki Pokorni Zoltán, aki a pedagógusképzés egészére kiterjesztené a ma csak az óvónői és tanítói képzésben meglévő felvételi alkalmassági vizsgát. Szerinte már az első év után szembesíteni kell a pedagógushallgatókat a tanítási gyakorlattal. Úgy vélte, a pedagógusképzésben a jelenlegi kapacitás fele elegendő lenne. A finn minta alapján a legjobbak esetében a jelenlegi kezdőbérrel vetekedő ösztöndíjrendszert és garantált elhelyezkedést kínálnának fel a hallgatóknak. A végzés után lenne egy hároméves gyakornoki időszak, majd hatévente egy minősítési eljáráson esne át minden gyakorló pedagógus. Aki nem felel meg, az megkapná a támogatást ahhoz, hogy pótolja hiányosságait, s két év múlva ismét minősítenék.
Meg kell őrizni a kisiskolákat
Pokorni kiemelt célkitűzésnek nevezte a kisiskolák megőrzését. Mint mondta, a bérfinanszírozás jelentősen megemelné a központi költségvetésből származó forrásokat, emellett regionális szorzókat alkalmaznának, ami elsősorban a kisiskolákat preferálná kiemelt pedagógiai övezetként. Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltjének erre vonatkozó állítását vitatva cáfolta, hogy jelentős forrásokat lehetne megtakarítani a kétszáz fő alatti kisiskolák bezárásával.
A bolognai rendszer alapjaiban jó, de korrigálni kell
A felsőoktatásról Pokorni Zoltán azt mondta, ma is aláírná miniszterként a Bologna-dekrétumot, de jelentős korrekciók és kiigazítások kellenek a rendszerben, hiszen ma az alapdiplomák jelentős részének nincs munkaerő-piaci, szakmai relevanciája. Szerinte azt a szerepet kell az alapdiplomának betöltenie, mint korábban a főiskolai diplomának. A szakpolitkus szükségesnek mondta a tanárképzésben az osztatlan képzés visszaállítását is.
MSZP: a Fidesz számára nem nemzeti ügy az oktatás
Az MSZP szerint „a húszéves demokrácia szégyene, hogy olyan semmitmondó választási programmal lehet pályázni a kormányzásra Magyarországon, mint amilyen a Fideszé”. Erre példaként az oktatási területet hozta fel Tatai-Tóth András. Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint kifelejtették az oktatást a Fidesz-programból, abban erre vonatkozóan csak általánosságok szerepelnek. Mint mondta, mivel a program címe a Nemzeti ügyek politikája, ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz számára az oktatás nem nemzeti ügy, hiszen a dokumentumban nincs ilyen fejezet.
Tatai-Tóth András kitért arra, természetesen olvasta Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány volt oktatási minisztere kedden megjelent interjúját, ahogyan korábban Sió László, Pósán László vagy Hoffmann Rózsa oktatási szakpolitikusok elgondolásait is, de azt szerinte nem lehet tudni, hogy „Pósán László agresszív, Hoffmann Rózsa kissé elavult, markáns konzervatív vagy Pokorni Zoltán európaibb elképzelései” érvényesülnek-e, ha a Fidesz alakíthat kormányt.
