Védtelen virágok, kiszolgáltatott madarak az Állatkertben?

Fotó: MR/Horniák Mónika

Hallgassa meg!

Az MR1-Kossuth Rádió több forrásból is úgy értesült, hogy markolóval szedtek ki védett növényeket, tőzikét, csillagvirágot az állatkert sziklakertjéből. Zsigmond Vince, az intézmény fejlesztési csoportjának, illetve a rekonstrukció vezetője azt mondta, a Sziklakert egy része érintetlen maradt, ezen a szakaszon nem bolygatták meg a földet, pontosan azért, mert az itt lévő nagyon értékes állományt nem akarták kockáztatni. Az a rész viszont, amihez hozzányúltak, már egy olyan, leromlott és tematikusan céltalanná vált egyveleg volt, amelyik nem méltó sem esztétikumában, sem gyűjteményi értékében a Fővárosi Állat- és Növénykerthez - magyarázta a vezető. 

Kiemeltek, deponáltak

A munkaterületen lévő védett növényeket, illetve azok hagymáit a kivitelezőnek ki kellett emelnie, konténerezni és deponálnia egy külső helyszínen, a budakeszi erdészet telephelyén, ahol mintegy 60-70 méter hosszan, fél méter magasan terítették ki a földet. Itt egy-egy szál védett tőzike, csillagvirág kandikál ki a szétszakadt gyökerek, apró hajtásokkal rendelkező hagymák tarkította kupacból, és néhány szál hóvirág is, melyet a Fővárosi Állat- és Növénykert jelenlegi főigazgatója, Persányi Miklós minisztersége alatt nyilvánítottak védetté.

Feje tetején áll minden

Szollár György botanikus a helyszínen azt mondta, szerinte a növényeket markolóval szedhették ki, úgy, hogy azok már nem alkalmasak a visszaültetésre. Ha valaki vissza akarja ültetni a növényeket, akkor igyekszik minél kevésbé megbolygatni a gyökérzónákat, ezért vagy gyeptéglát vesz ki, vagy - a mélyebben gyökerező, vagy hagymás fajok esetében - egy nagyobb ásónyommal dolgozik. Itt viszont a feje tetején áll minden, gyökerek lógnak ki a földből és néhol egy-egy hagymás növény kezd hajtani, míg a nem hagymások a fejük tetejére állítva fuldokolhatnak valahol lenn a talaj közelében. 

Kilakoltatott szürke gémek

Az állatkerti Nagy-tó partján évek óta fészkelnek vad szürke gémek. Az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozó madarász szerint a tíz-tizenöt fészekből álló telep védett madarai alól gyakorlatilag kivágták a fákat, vagy elijesztették őket a fák csonkításával, pedig már a tojásokon ültek, így viszont a fiókák nem kelnek ki. A szakember szerint az is elképzelhető, hogy már voltak kikelt fiókát is, amelyeket ha nem gondoznak, nem etetnek, nem melegítenek a szülők, elpusztulnak.

"Elterelő" etetés

Molnár Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházi körzetvezetője azt mondja, a munkákat szerették volna késő ősszel elkezdeni, de egy ekkora projektnél vannak csúszások. Viszont szerencsére olyan hideg volt a tél, hogy a madarak csak a fészek környékén jártak, még nem voltak fészkelő állapotban, a munkák megindulásával egy időben pedig elkezdtek egy "elterelő" etetést is, és nemcsak a szavannakifutóba átkerülő pelikánok, hanem a szabadon röpködő szürke gémek, illetve kormoránok is táplálékhoz juthattak.

Vita az engedélyek körül

Ha valóban nem fészkeltek még a madarak, akkor is törvényt sértett az Állatkert, hiszen védett madarak élőhelyét változtatta meg, amihez engedélyt kellett volna kérnie a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, ám ezt nem tették meg - mondta az MR1-Kossuth Rádiónak Váncsa Gábor, a felügyelőség osztályvezetője. Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója információi szerint azonban az engedélyeket kikérték a kollégái, és amikor a munka megkezdődött, azok már a kezükben voltak. A Fővárosi Önkormányzat sajtóirodája levélben csak annyit válaszolt, államigazgatási eljárás keretében, a természetvédelmi törvény alapján vizsgálódnak a Fővárosi Állat- és Növénykertben, folyamatban lévő eljárásról pedig nem adhatnak tájékoztatást.

Időzavarban?

A Fővárosi Állat-és Növénykert budapesti védelem alatt áll, tehát minden átalakításhoz engedélyt kell kérnie a Fővárostól. Az MR1-Kossuth Rádió riportere az Állatkertben rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján (a Fővárosi Önkormányzat engedélye és az építési napló) azt is megállapította, hogy a rekonstrukciót tizenegy nappal azelőtt elkezdték, hogy arra engedélyt kaptak volna a fővárostól, sőt, a kivitelezővel is aláírták a szerződést február 3-án, annak ellenére, hogy a főváros engedélye csak február 15-én született meg. A Nagy-tó és a Sziklakert rekonstrukciójára fordítandó mintegy 283 millió forint nagy része uniós támogatás, amit a Fővárosi Állat-és Növénykert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Program keretein belül nyert el.

A szakjogász szerint sérült a törvény

Az Állatkert a természet védelméről szóló 1996. évi törvény 80. paragrafusának első bekezdését szinte teljesen kimerítette - mondta a környezetvédelmi jogász. Dr. Czerny Róbert szerint az intézmény megsértette a természet védelméről szóló jogszabályokat, jogellenesen veszélyeztetett, illetve pusztított el védett természeti értékeket, jelentős mértékben megzavarta védett élő szervezet élőhelyét, és a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezte a munkát. Ettől kezdve pedig ez már bűncselekmény is lehet, és három évig terjedő szabadságvesztés is fenyegetheti az elkövetőket - hívta fel a figyelmet a szakember.