Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg Szederkényi Olga és Király Erzsébet riportját!
Wolfgang Wodarg, akivel Szederkényi Olga beszélgetett a Szombat Délelőtt című műsorban, azt állítja, a H1N1-járvány az évszázad egyik legnagyobb botránya lehet, ezért nyomozni kell, hogy a gyanú igaz-e vagy sem. Egy dolgot biztosan tudunk – mondja Wodarg –, hogy a világ legfontosabb egészségügyi hatósága, a WHO, amelytől azt várnánk el, hogy megbízhatóan megmondja, hogy valami egészségügyileg veszélyes-e vagy sem, kétszer is óriási hibát követett el, és ez több milliárd eurónkba került, és sok embernek okozott kárt.
Az első eset Wodarg szerint a madárinfluenza volt, amelyet az egész világon mindössze pár száz esetben diagnosztizáltak, mégis azt szajkózták, hogy emberről emberre is terjedhet, holott semmiféle tudományos alapja nem volt. Azt hajtogatták, gyógyszert kell szednünk, miközben a gyógyszereket sem tudták tesztelni, hiszen maga a betegség nem létezik. Az egész nonszensz volt, közben pedig pár gyógyszergyár jó sok pénzt keresett – állítja Wodarg.
Az Egészségügyi Világszervezet másik hibája szerinte az, hogy H1N1-világjárványt jelentett be, amikor még csak pár száz megbetegedés volt, főleg Mexikóban, ilyen kevés eset után pedig hirtelen meghirdették a hatos, azaz a legmagasabb szintű riasztást. Wodarg azt mondja, azért tehették ezt meg, mert előtte megváltoztatták a világjárvány fogalmát. Korábban ez még ugyanis azt jelentette, hogy valami nagyon súlyos tünetekkel járó, nagyon durva betegséggel állunk szemben, amelyben sokan meghalnak, miközben a H1N1 influenza volt, amely ráadásul sokkal kevésbé volt veszélyes, mint több, korábbi influenzajárvány. De a WHO ismét azt javasolta, hogy oltassuk be magunkat, és ötmilliárd eurót költöttünk erre csak Európában, teljesen feleslegesen – mondja a szakember.
Wodarg azt állítja, ha kell, bizonyítani is tudja, hogy az Egészségügyi Világszervezetet bizonyos tudósok és a gyógyszergyárak befolyásolják, illetve manipulálják. Azt mondja, van nála például egy levél, amelyet az a Klaus Stöhr írt neki, aki a madárinfluenza-kampány idején az akciócsoport vezetője volt a WHO-nál. A levélben Stöhr arról számol be, hogy új kihívásokat keres, és elmegy Londonba dolgozni, a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cégéhez, a Novartishoz.
Wodargnak vannak egyéb információi is, de azok valóságtartalmát még ellenőrizni kell, többek közt ez lesz majd az Európa Tanács feladata. A gyógyszeripar és az egészségügyi szervezetek állítólagos törvénytelen összejátszásának kivizsgálására Wodarg még decemberben tett javaslatot. A kérdést az Európa Tanács parlamenti közgyűlése január 25-i ülésén tárgyalja.
Az Európa Tanács egészségügyi albizottságának elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor a „madárinfluenza-őrület” volt, a WHO felszólítására minden országnak járványügyi tervet kellett készítenie, amelyben meg kellett állapodniuk a gyógyszergyárakkal is, hogy adott esetben tőlük rendelnek, vagy velük gyártatnak oltóanyagot, gyógyszert. A gyógyszergyárak pedig vállalták, hogy nagyon gyorsan, nagyon hatékony vakcinákat állítanak majd elő, ám ez eleve nem lehet igaz, mert ha valami gyorsan készül, az nem lehet jó, viszont óriási üzlet – teszi hozzá Wodarg.
A járványügyi szakember egyébként a fertőzések és halálesetek száma alapján állítja azt, hogy a H1N1 nem világjárvány, és arra is felhívja a figyelmet, hogy az idősebb korosztály nem igazán fertőződik meg, mert immunis, tehát a vírus nem új. Emlékeztet arra is, hogy a WHO hosszú évtizedekig azt mondta, félmillió ember halhat bele télen az influenzába, most pedig nem tartunk még húszezernél sem. Az Egészségügyi Világszervezet közben pedig azzal riogat, hogy lesz egy második hullám is a téli után, ám Ausztráliában, ahol már elmúlt a tél, nincs semmiféle második hullám.
Wodarg nem érzi felelőtlennek állításait, azt mondja, csak kutatásaiból és a tényekből indul ki. Abból például, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2009 júniusában megváltoztatta a világjárvány fogalmát, pont azelőtt, hogy bejelentették a H1N1-járványt, így most minden évben ez lesz, lehet. Szerinte tény az is, hogy nem lesz annyi ember influenzás, mint korábban, és az is, hogy soha korábban nem volt akkora hajtóvadászat a vírus diagnosztizálására, mint most. Közben nem történik semmi rendkívüli, vagy legalábbis olyan dolog, ami azt mutatná, hogy egy szuperveszélyes világjárványról lenne szó – mondja Wodarg.
Jakab Zsuzsa: a WHO cáfolni tudja Wodarg állításait
Jakab Zsuzsanna, aki február 1-jétől az Egészségügyi Világszervezet, a WHO európai igazgatója lesz, előtte pedig az Európai Unió járványügyi szervezetét vezette, a 180 percben határozottan visszautasította Wodarg állításait. Azt mondta: nagyon szigorú szabályokhoz kötik, mikor jelenthet be a WHO pandémiát, és a szervezet főigazgatója teljes mértékben ezzel összhangban járt el a járvány bejelentésekor. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai betegségmegelőzési központ igazgatójaként és a WHO regionális igazgatójaként is tesz lépéseket az ügyben, és ott lesz azon a meghallgatáson is, amit az Európa Tanács szervez az ügyben. Összeállították már az anyagukat is, ami teljes mértékben cáfolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet a gyógyszerlobbi nyomására jelentette volna be a járványt.
Jakab Zsuzsa megismételte: a WHO a kritériumoknak megfelelően lépett, járvány ma is van, a szövődmények pedig nagyon sok halálos áldozatot követeltek. Wodarg felvetésére, hogy a madárinfluenza esetében is elhamarkodott volt a WHO kijelentése, Jakab azt mondta, a madárinfluenzából valóban nem lett világjárvány, de a WHO ebben az esetben csak a pandémia lehetőségét vetette fel, azzal pedig, hogy az uniós országok ilyen jól felkészültek a pandémiás tervekkel, antivirális szerekkel, vakcinákkal, nagyon sok ember életét tudták megmenteni. A szakértő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy amikor a pandémiának vége van, értékelni kell majd az elmúlt egy-két év az eseményét, mert biztosan van egy-két dolog, amit jobban lehetne csinálni. Amikor például a főigazgató bejelenti a következő pandémiát, akkor nemcsak a földrajzi kiterjedtséget, hanem a vírusnak a virulens voltát is érdemes lesz figyelembe venni – emelte ki Jakab Zsuzsa.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még semmiképpen nem szabad kijelenteni, hogy a pandémiának vége van, mert újabb hullámok jöhetnek, a vírus virulensebbé válhat, ezért nagyon fontos folytatni az oltási programokat. Jakab Zsuzsa hozzátette azt is: nagyon büszke, hogy Magyarországon sikerült elérni a harmincszázalékos átoltottságot, amivel az európai régión belül a másodikok vagyunk.
