Hallgassa megKenyeret nem csak búzából lehet sütni, az Alföldön a gyengébb talajokon elterjedt a rozs, és egy híres magyar nemesítő, Paál Árpád búzából és rozsból készített egy új növényt, a tritikálét, amely egyre inkább terjed, hiszen például az Alföldön is jól terem.
A világnak öt nagy búzatermő térsége van, ezek határozzák meg az árakat, de ezek a térségek mindig változnak, mert egyes helyeken a szárazság vagy a túl sok csapadék miatt kevés a búza, míg máshol több: ahogy tehát az időjárás sem állandó, a termések sem azok. Évente mintegy 110-115 millió tonna kenyérgabona cserél gazdát.
A búzának több géncentruma is van, és vannak vad búzafajok is, a búza csírázóképessége akár több ezer évig fennmarad. Magyarország vezető a búzafajták számában, nagyon fejlett nemesítés folyik nálunk, de erős konkurencia például Franciaország, Amerika, Hollandia. Nálunk 15-16 millió tonna gabonát termelnek, ebben benne van persze a kukorica is. Kalászosokból volt már hétmillió tonnás termés is. Ebből belföldi emberi fogyasztásra használunk 1,6 millió tonnát, a többi exportra megy, hiszen a világszínvonalú magyar búza beltartalmi értékei olyan jók, hogy javító búzának szokták használni.
