Csökkent a Magyarországon menedéket kérők száma

Fotó: Objektív Hírügynökség

Hallgassa meg a műsort!

Az idei év első hét hónapja alatt összesen 57 ezer bevándorló érkezett az olasz partokra Észak-Afrikából, derült ki Sárközy Júlia Rómából küldött tudósításából. A január-februárban kezdődött észak-afrikai forradalmak hatására először Tunéziából indult meg az emberáradat, amely körülbelül áprilisig tartott, és 30 ezer embert érintett, majd Líbiából keltek útra majdnem ugyanennyien. A migráció változó ütemben zajlik, de folyamatos, továbbra is szünet nélkül érkeznek a bevándorlók. A fő útirány kezdettől fogva a legdélibb európai kapu, az Afrikával szemközti, másfél napi hajóútra levő Lampedusa szigete. A bevándorló kifejezést használjuk, valójában az érkező tízezrek között van politikai menekült, jövőt, munkát, szerencsét kereső, olyan, akinek rokona már Európában él és dolgozik, s hozzá akar csatlakozni, de bűnöző és terrorista is – legalábbis az olasz hatóságok szerint.

Fotó: MTI/EPA/Venezia Filippo

Az eddig érkezett észak-afrikaiak majdnem mind férfiak és fiatalok, húsz-harmincévesek, de egyre több a nő és a gyerek is. Az emberáradat vészhelyzetet teremtett Olaszországban, mely nem volt felkészülve, és nem is akart ennyi idegent befogadni. Az első tunéziai hullám tagjai fél éves tartózkodási engedélyt kaptak, és rögtön el is indultak Franciaország felé, a többieket az olasz bevándorlótáborok között osztották szét. Lampedusa táborában a héten tört ki az újabb lázadás, tunéziaiak egy csoportja kövekkel dobálta meg a rendőröket.

Az olasz belügyminiszter bejelentette, hogy eddig az 57 ezer bevándorlóból 13 ezret toloncoltak haza Tunéziába, és év végéig további harmincezret fognak. Kevesen lesznek azok, akik Olaszországban maradnak, a politikai menekültek azonosításához is idő kell, s Itália jelenleg nem tud azonnali munkahelyet és megélhetést nyújtani a bevándorlóknak – pedig nincsenek sokan a hatvanmilliós országban alig öt százalék a külföldi.

Az utolsó nagy, Olaszországba érkező migrációs hullám a románoké volt. Néhány év alatt egy millióan telepedtek le. Az észak-afrikaiak talán közelebbi szomszédai az olaszoknak, de nem kívánatosak, többségük nem tanult, az olasz iparvidéken pedig szakképzett munkások kellenek, az egyszerű zöldségszedést viszont a tunéziaiak és líbiaiak utasítják el, mondván abból nem lehet megélni. Az olasz kormány le akarja állítani a bevándorlást, ezért finanszírozza Tunézia és Líbia parti ellenőrzésének erősítését. A kivándorlók tömeges elindítása politikai eszköz volt: Kadhafi ezzel akart nyomást gyakorolni Olaszországra és az Európai Unióra, mondta a római külügyminiszter, Franco Frattini. A migráció azonban nem csak az észak-afrikai lakosságot érintette, azok is útra keltek, akik Afrika szívéből menekültek, és eddig Líbia partjain tartották őket vissza. Az észak-afrikai helyzet rendezése még messze, és Itália, Lampedusa soha nem fog tudni nemet mondani a Földközi-tengeren emberekkel zsúfolásig megrakott hajókra. Szegény Krisztusok ezek, kötelességünk segíteni – mondta róluk a miniszterelnök, Silvio Berlusconi.

Magyarország jelenleg nem célpont a migránsok számára

Az észak-afrikai menekülthullám Magyarországot egyelőre nem érte el. Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója szerint azonban nem lehetetlen, hogy a jövőben a megbuktatott Kadhafi rezsim hívei jelennek meg a befogadóállomásokon. Tavaly mintegy 2100, idén 860 illegális bevándorló érkezett hazánkba, többségük Afganisztánból, illetve Szerbiából és Koszovóból, az afrikai migráció jelenleg a 15-20 százalékot sem éri el.

Magyarország migrációs stratégiájának terve idén ősszel kerülhet a kormány elé. A koncepció szerint támogatni kell a bevándorlók nyelvi képzését, oktatását, a gyermekek beiskolázását, hogy a menekültek munkahelyet találjanak, és önfenntartóvá tudjanak válni. Számos minisztériumnak és szervezetnek létérdeke ennek a problémának a kezelése, hangsúlyozta Ördög István.

Az elmúlt évek adataiból az derül ki, hogy Magyarország és a térség nem célpont a migránsok számára, csökkent a menedéket kérők száma. Jelenleg a debreceni és a bicskei befogadóállomáson összesen kevesebb mint négyszázan vannak, az öt őrzött szálláson – Nyírbátorban, Kiskunhalason, Békéscsabán, a repülőtéren és Győrben – is kevesebb mint négyszázan, valamint a balassagyarmati közösségi szálláson mintegy ötvenen. Az elmúlt évekhez képest ez a szám alacsony, de egy újabb migrációs hullám vagy az embercsempész útvonalak áthelyeződése ismét megtöltheti a menekülttáborokat.