Fotó: Flickr/Neubie
Hallgassa meg!Verekedés történt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) New York-i központjában még szeptember 23-án. Az épület folyosója, ahol általában illem és diplomácia uralkodik kisebb bokszmérkőzés helyszíne volt az ENSZ biztonsági emberei és a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan védőkísérete között. A megdöbbent szemtanúk próbáltak véget vetni a csetepaténak, ám egyikük a padlón kötött ki a jó szándékért cserébe. A dulakodásról videofelvétel is készült,a melyen jól látszik és hallatszik, hogy elszabadultak az indulatok.
Később azonban a hivatalos reagálás nyugtatni igyekezett a kedélyeket. „Kielégítően végződött az ügy, és megtettük a szükséges lépéseket azért, hogy ehhez hasonló félreértés a jövőben ne fordulhasson elő” – nyilatkozta szűkszavúan az ENSZ főtitkárának szóvivője, és a török küldöttség tagjai sem árultak el többet az incidensről. A helyszínen tartózkodó diplomaták közül azonban többen elmondták, hogy a török kormányfő késésben volt a palesztin elnök, Mahmúd Abbász beszédéről, és testőrei igyekeztek meggyorsítani bejutását a közgyűlés ülésének otthont adó terembe. Az ENSZ biztonsági szolgálata azonban ezt nem engedte, mire – a szemtanúk beszámolói szerint – a török kíséret lökdösődni kezdett. Dulakodás, amibe belefért néhány pofon is – így lehetne összegezni a történteket.
Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint az ENSZ-ből érkezett hírhez hasonlók mindenkit meglepnek, akik figyelik az ilyen jellegű intézmények működését. Az ehhez fogható esemény nagyon ritka, a diplomáciai magatartással egyébként is nehezen fér össze az ilyesfajta viselkedés – mondta a szakember. Mentségére szóljon a politikusoknak, illetve diplomatáknak, hogy közülük a dulakodásban tevőlegesen senki nem vett részt. A verekedés főszereplői a diplomatákat segítő biztonsági személyzet tagjai voltak. Lattman Tamás hozzátette, a hírek szerint akkor fajult verekedéssé a kezdeti lökdösődés, amikor az ENSZ egyik biztonsági alkalmazottja fizikai kontaktusba került a védett személlyel, Erdogan török miniszterelnökkel. „Ami ugye, ilyenkor a biztonsági személyzetet mindig némileg izgalomba hozza.”
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy Erdogan a palesztin elnök, Mahmúd Abbász beszédére sietett, és a török külpolitika, valamint az ankarai vezető számára személyesen is nagyon fontos volt, hogy időben odaérjen a közgyűlés nagytermében tartott felszólalásra. „Ő abba a terembe akkor is bemegy, ha a fene fenét eszik” – érzékeltette Lattman Tamás, mire gondolhatott a török miniszterelnök az incidens előtt.
A verekedés után mindenki mindenkitől elnézést kért és mindenki biztosította a másikat a jóindulatáról. A konfliktus így megnyugtatóan véget ért, kérdés azonban, mennyire érinti egy ilyen esemény az ENSZ tekintélyét. A szakember ezzel kapcsolatban hozzátette, nincsen jó üzenete annak, hogy az eset után Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megkereste Erdogant, és személyesen elnézést kért tőle, miközben egyáltalán nem biztos, hogy az ENSZ-személyzet volt a hibás.
Az hogy a török kormányfő számára ilyen fontos volt a jelenlét a közgyűlés ülésén, mindenképpen azt igazolja, és arra mutat rá, mennyire jelentős az ENSZ. Az már persze más kérdés, hogy vajon a világszervezet Törökország, illetve általában a tagállamok számára a saját érdekeik miatt jelentős, vagy Erdogan magát az ENSZ-t szerette volna megtisztelni azzal, hogy mindenképpen ott akar lenni a közgyűlésen. „Szerintem inkább az előzőről van szó” – tette hozzá Lattman Tamás.
Világszerte többen kételkednek abban, hogy napjainkban is a korábbival azonos az ENSZ nemzetközi jelentősége. A terem előtt mosolygásra késztették a híreket szemmel tartó amerikai szakembereket, akik már régóta vitatkoznak azon, hogy vajon a New York-i székhelyű szervezet ma milyen szerepet tölt be a világban, működése hatékony-e a nemzetközi politikában. Phyllis Bennis, az amerikai Institute for Policy Studies kutatója szerint az ENSZ akkor igazán hatékony, amikor a vétójoggal rendelkező vezető nagyhatalmak engedik, hogy az legyen. „Ha a szervezet követi az amerikai iránymutatást, és felkarolja az amerikai háborúkat, akkor véleményem szerint nem hatékony. Ám amikor kiáll ezen törekvések ellen, akkor igazán hatékony a szervezet működése” – mondta Phyllis Bennis az amerikai közszolgálati rádió, műsorában.
Lattman Tamás szerint az ENSZ legnagyobb vonzerejét mindig is az adta, hogy – az ambíciók alapján – olyan univerzális szervezet lehet, amely egyben a világ legfontosabb intézményösszessége. Az ENSZ ennek a törekvésnek a szakember szerint ténylegesen megfelelt. A világszervezet jelenléte a nemzetközi kapcsolatrendszerben a második világháború után, ha másra nem is, de arra jó volt, hogy legalább csatornázza a vitákat.
Utolsó frissítés: 2011-10-22 15:30:49
